Végrehajtók a múzeumban

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Hazánkban műkincset államosítani törvényesen nem lehet
[/caption]Mravik László művészettörténész a restitúciós eljárások területén Magyarországon a legnagyobb szaktekintélynek számít. Azt mondja, több száz olyan kép van - köztük világhírűek is - a budapesti múzeumokban, melyekre joggal tarthatnának igényt az egykori tulajdonosok leszármazottai. Azt azonban, hogy országosan ez mennyi műtárgyat érint, nem lehet megmondani, pedig lehetne. Csak az akaraton múlik, ahogy az is, hogy a Szovjetunióba hurcolt magyar műkincsek hazakerülhessenek.
„Az aktuális kormányok valószínűleg attól félnek, hogy a keményebb fellépéssel az orosz gazdasági kapcsolatokat áshatják alá” – mondta Mravik László. „A múzeumok sem is szorgalmazzák ezt, hiszen akkor nekik is el kellene számolniuk a náluk levő, bizonytalan eredetű tárgyakkal.”
 
Ez pedig nem lenne könnyű. A világháború előtt, alatt és után ugyanis több tízezer műtárgy került a múzeumokhoz állami letétbe Magyarországon is. Ez pedig nem évül el és elbirtokolni sem lehet. Elvileg tehát egy egyszerű jogi eljárással vissza lehetne szerezni. A gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű. „Hazánkban műkincset államosítani törvényesen nem lehet” – vélekedik Mravik László. „Az tehát ami a Herzog, a Hatvany vagy a Dános-féle hagyatékkal történt, véleményem szerint közönséges lopás. Az eddigi perek – ez szintén szigorúan a magánvéleményem – azt mutatják, hogy a Legfelsőbb Bíróság kisebbségellenes szemlélettel és nem a törvények, hanem a körülmények alapján hoz döntést. Információim szerint egyébként a családok leszármazottai most európai és amerikai bíróságokhoz fordultak, így az is megeshet, hogy a Szépművészeti Múzeum El Greco, Courbet és Munkácsy alkotásainak nagy része nemcsak a múzeumból, de az országból is kikerül.”

Az izgalom növeli az árat

Kelemen András ügyvéd 2003-ban a Vida és az Andrássy hagyatékok egy részét segített visszaszerezni az örökösöknek. A két családhoz visszajutott kilenc kép közül több védett műkincs volt. Ezeket mivel nem vihették ki az országból, azonnal árverésre bocsátották. Közülük két Munkácsy rekord áron kelt el. A baba látogatóit 160, A Poros út című képet pedig 220 millió forintért adták el. Egy festmény értékét ugyanis a kép előtörténete is befolyásolja. Ezekben az esetekben pedig mindig izgalmas sztori társul a képekhez, ami növeli az árat.