2007.12.19. 06:14
Harc a megtévesztés ellen
Nem alkotta meg határidőre Magyarország a tisztességtelen kereskedelmi módszerek visszaszorítását szolgáló jogszabályokat. Az egyelőre csak munkaanyag formájában létező törvénymódosítási csomagban tetemes bírságok szerepelnek szankcióként.
[caption id="" align="alignleft" width="260"]
A megtévesztő, félrevezető reklámok, az agresszív értékesítési technikák ellen készült a szabályozás
[/caption]Az Európai Unió közös piacán nincs helye annak a kereskedőnek, amelyik nyomást gyakorol az emberekre, megtéveszti, netán zaklatja őket. Ez az az elv, ami alapján megszülettek a tisztességtelen kereskedelmi módszerekről szóló uniós irányelvek. A megtévesztő, félrevezető reklámok, az agresszív értékesítési technikák ellenében készült szabályozás ugyanazt a védelmet nyújtja az EU bármely fogyasztójának – függetlenül attól, hogy a sarki boltban vagy egy külföldi weblapról vásárol-e. Az irányelveket december 12-éig kellett volna átültetni a saját jogrendjébe a huszonöt tagállamnak, ám ennek csak tizennégy ország tett eleget a huszonötből. A többiek ellen eljárást indíthat az Európai Bizottság.
Magyarország nincs a tizennégyben – tudtuk meg Kovács Krisztinától, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) szakértőjétől. Az érdekképviselet részt vehetett az uniós irányelvek „honosítása” végett folytatott egyeztetéseken, amelyek még nem zárultak le. A késlekedést a szervezet jogi előadója elsősorban annak tudja be, hogy egy csomó törvénynek kell megváltoznia. Kovács Krisztina szerint egyébként a körvonalazódó szabályozásnak köszönhetően a fogyasztók sokkal inkább tisztában lehetnek majd azzal, mit lehet velük megtenni, mit nem, és hová fordulhatnak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén. A jövőben például nem lehetne azt állítani egy termékről, hogy gyógyít, ha azt nem tudja bizonyítani a gyártó, forgalmazó.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) egyetért az uniós irányelvekkel, ám túlzónak tartja, hogy akár 500 millió forint a fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhatnának a hatóságok. Vámos György főtitkár szerint irreálisan magas ez az összeg. Bár jelenleg nincs felső határa a fogyasztóvédelmi bírságnak a gyakorlat szerint átlagosan három-négy milliós bírságok jellemzőek. Az új összeghatár a bírságtételek megszázszorozódását jelentené, s félő, hogy ha már van szabott felső limit, a hatóság ahhoz is fog igazodni. Az OKSZ szerint a bírságot az elkövetett vétséggel arányosan kellene megszabni. Vámos szerint három terület van, ahol indokolt a nagyobb szigor: a számla- és nyugtaadás, a romlott élelmiszerek forgalmazása és az ázsiai piacok. A gazdasági tárca szakértői kérdésünkre nem nyilatkoztak arról, hol tart az egyeztetés. Csak annyit árultak el, hogy az idén már biztosan nem nyújtják be a parlamentnek a törvényt.
Néhány tisztességtelennek minősülő kereskedelmi módszer
– csalogató reklám, ami arra bíztat, hogy nagyon alacsony áron vásároljuk meg a reklámozott terméket, amiből nem rendelkezik ésszerű mennyiségű raktárkészlettel a cég– gyermekek közvetlen felszólítása, hogy a reklámozott terméket vegyék meg, vagy szüleiket győzzék meg a vásárlásról
– piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés más fogyasztóknak a rendszerbe vonásából ered
– olyan hamis kijelentés, hogy a termék csupán korlátozott ideig áll rendelkezésre, s így megfosztják a fogyasztót a megalapozott döntéshez szükséges megfelelő tájékozódástól
– gyermekek közvetlen felszólítása, hogy a reklámozott terméket vegyék meg, vagy szüleiket győzzék meg a vásárlásról
– piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés más fogyasztóknak a rendszerbe vonásából ered
– olyan hamis kijelentés, hogy a termék csupán korlátozott ideig áll rendelkezésre, s így megfosztják a fogyasztót a megalapozott döntéshez szükséges megfelelő tájékozódástól A megtévesztő, félrevezető reklámok, az agresszív értékesítési technikák ellen készült a szabályozás -->
