Zsákbamacska a dobozokban

A gyógyszerhamisítás többmilliárd eurós üzlet, profit szempontjából pedig a kábítószerkereskedelemmel vetekedik. Az Európai Parlament (EP) tegnapi ülésén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvánosságra hozta erre vonatkozó becsült adatait: világviszonylatban a forgalmazott gyógyszerek mintegy tíz százaléka, vagyis minden tizedik gyógyszer hamisítvány.

Egyes fejlődő országokban ez az arány akár az 50 százalékot is elérheti. A legtöbb hamis gyógyszer a harmadik világba, Afrikába jut, ahol a vámellenőrzések kevésbé szigorúak. A WHO szerint a csalók éves szinten 35 milliárd dolláros bevételt könyvelhetnek el.

„Hazánkban a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények eredetét és minőségét szigorúan szabályozzák, de csak azokét, amelyeket gyógyszertárban árulnak. Gyakorlatilag azokban az országokban van a legtöbb gyógyszerhamisítás, amelyekben szabadon kaphatók az orvosságok, nem csak patikában, mint az ismert reformig Magyarországon” – mondta Hávelné Szatmári Katalin. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke egyben megjegyezte azt is, hogy szerinte aki a csodadoktoroktól kapott medicínáról elhiszi, hogy hatásosabb, mint az, amit a gyógyszertárban lehet kapni, az szélhámosoknak ül fel.

A magyar piacra főként Romániából és Kínából érkeznek a becsempészett, gyanús anyagokat tartalmazó készítmények, amelyek ugyan hasonlítanak a hivatalosan árusított gyógyszerekhez, de sokkal olcsóbbak azoknál. A gagyi gyógyszerek vásárlója örülhet, ha csak krétaport kap fejfájáscsillapító helyett, amikor otthon kibontja a zsákbamacskát.

Bekeményítettek a vámosok

Emlékezetes eset volt, amikor 2004-ben a ferihegyi vámosok közel 6 ezer darab potencianövelő tablettát találtak egy izraeli állampolgár útipoggyászában. Az ügy pikantériája, hogy a közel 17 millió forint értékű teljesítményfokozókat egy 70 éves férfi próbálta becsempészni, aki lebukásakor azzal védekezett, hogy a tablettákat saját használatra szánta. A pénzügyőrök előtt azonban nem állt meg ez az érvelés, ezért a potencianövelőket lefoglalták, a férfi ellen pedig eljárást indítottak. Szintén erre a sorsra jutott egy kuruzsló kínai áldoktor, aki egy budapesti raktárépületben rendelt.

„Főleg a budapesti piacokon szoktunk razziázni, ahol elsősorban energia- és potencianövelő, vagy a daganatos betegségeket elűző csodaszereket szoktunk lefoglalni” – mondta Sipos Jenő. A Vám- és Pénzügyőrség szóvivője hozzátette, hogy az a veszély egyelőre még nem fenyeget, hogy a cigarettahamisításról a gyógyszerekre váltana át a maffia. Mindenesetre a nagyvárosok piacain kaphatók gyógyszerek, amelyeket gondosan kitesznek a krumpli- és almahalmok mellé. Sokan a drága receptek helyett itt szerzik be a „használt” tablettákat. Szokássá vált ugyanis, hogy a beteg családtagok halála után megmaradt patikaszereit a rokonok a piacon adják el. Természetesen a távol-keleti árusoknál is be le lehet szerezni különböző gyógykészítményeket – lázcsillapítótól a görcsoldóig –, de ők nem rakják ki a pultra, így a kuncsaftnak kérdezősködni kell.

„Évente mintegy félmillió kalózgyógyszert találunk, de nehezíti a termékek leleplezését, hogy kereskedelme egyre fokozottabb mértékben az interneten keresztül történik. A WHO internetes, gyors riasztási rendszert állított fel, amely megkönnyítette a hatóságok munkáját. A megtalált készítmény jellemzőit azonnal felteszik a rendszerre, ahonnan az mindenki számára hozzáférhető lesz” – mondta Sipos Jenő. A fináncok szóvivője hozzátette, hogy a hamisított, illetve engedély nélküli gyógyszereket előbb laboratóriumi vizsgálatra küldik – ha mérgező, akkor a terjesztő súlyosabb büntetésre számíthat –, majd megsemmisítik az Országos Gyógyszerészeti Intézet szakemberei. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a hatástalan gyógyszerutánzatok valószínűleg évente több ezer ember halálát okozzák világszerte.