2007.04.11. 06:09

Nagy Natália és a Nap szülinapja

Tíz évig volt az ország Evettkéje, majd Csinibabaként megmutatta, milyen is az a szocreál fíling, hogy aztán a honfoglalást parodizáló film után ő is „elvándoroljon” a szemünk elől. Bár Nagy Natália mostanság főállású anyuka, humora a régi.

Dián Tamás

– A L’art pour l’art Társulat és a Holló Színház tagja volt, eljátszotta a Csinibaba című film egyik főszerepét, láthattuk a Magyar Vándorban is, aztán egyszer csak eltűnt.

– Három éve megszületett a kislányom és úgy döntöttem, hogy ameddig csak tehetem, otthon leszek vele. Két és fél éves volt, amikor kezdtem egyre jobban azt érezni, hogy mindkettőnknek szükségünk van egy kis változásra. Neki a közösségre, nekem pedig a szabadságra, az alkotásra. Így hát – miután beadtam a bölcsődébe – nekiláttam egy régi ötletemből mesét írni. A történet az ötmilliárdomodik születésnapját ünneplő Nap házibuliján játszódik, ahová a főhős a világűr „lakóit” hívta vendégségbe: bolygókat, üstökösöket, csillagokat. Verses formát választottam, és mivel a mese sokszereplős és dramatizált, akár elő is adható. Alapjában véve csak szórakoztatni szerettem volna, de úgy alakult, hogy akár csillagászati ismereteiket is bővíthetik vele az olvasók.

– Tesztelte már valakin?

– Néhány barátom elolvasta a gyerekeinek, és úgy tűnt, hogy nemcsak a fiatalabb korosztály élvezte. Bár a sztori, a szülinapi forgatag és a mulatságosnak szánt jelenetek elsősorban a gyerekeknek lehetnek izgalmasak, remélem, sikerült úgy megírnom, hogy felolvasás közben a szülők se unatkozzanak.

– Egykori társaival tartja a kapcsolatot?

– Tavaly szeptemberben meghívtak a L’art pour l’art Társulat húszéves jubileumi gálaestjére. Két régi dalomat, a Bombanőt és A bálteremben címűt énekeltem, és úgy éreztem, hogy mindkettőnek örülnek a nézők. Jó volt újra ezekkel a számokkal színpadra állni, és látni, hogy a közönség szeretettel emlékszik rájuk.

– Visszamenne a csapatba?

– Mivel ez már nem a régi társulat, ez a kérdés fel sem vetődik. Az az időszak szép volt, de elmúlt.

– A humorral is szakított?

– Nem. Ahogy szólólemezeimet, úgy ezt a hamarosan megjelenő könyvet sem a búskomorság jellemzi. Szeretek nevetni és nevettetni. Eddig meg sem fordult a fejemben, hogy a nagyközönségnek is írjak, most viszont megosztanám másokkal is ezt a történetet.