Mítosz a magyar vendégszeretet?

[caption id="" align="alignright" width="260"] A legfontosabb küldő országok lakói a szép tájakra, a gazdag hagyományokra, a kultúrára, a zenére és a gasztronómiára asszociálnak
[/caption]A magyarok messze híresek a vendégszeretetükről. Egy friss turisztikai elemzésben viszont éppen ebben a tulajdonságban lettünk sereghajtók. A Világgazdasági Fórum 124 országra kiterjedő jelentésében ugyanis Magyarország csak a századik helyet érte el a vendégszeretetet mérő listán.

Igaz, Magyarország ennél lényegesen előkelőbb, a negyvenedik helyet érte el összességében a turisztikai ágazat versenyképességét vizsgáló lajstromban. Az idegenforgalmi szektor Svájcban, Ausztriában és Németországban a legversenyképesebb a Világgazdasági Fórum szerint. Bár Franciaország a világ első számú turistacélpontja, a versenyképességi listán csak a 12. helyet szerezte meg. A felmérés szerint súlyos problémát jelent a franciák általános ellenszenve a külföldi látogatókkal szemben: a gallok a 96. helyre csúsztak a vendégszeretetben. Az Európán kívüli országok közül a legjobb helyen az amerikaiak állnak, ők az ötödikek lettek a listán. Magyarország térségünkből megelőzi Lengyelországot és Szlovéniát, de elmarad Cseh-, Horvátország és Szlovákia mögött.

A jelentés készítői tizenhárom tényező szerint rangsorolták az országokat, ezek a szabályozási keretek, az üzleti környezet és infrastruktúra, illetve az emberi, kulturális és természeti erőforrások köré csoportosíthatók. Fontos azonban kiemelni, hogy a felmérésben nem a turisták, hanem szakemberek mondtak véleményt az egyes országokról.

A Magyar Turizmus Zrt. adatai már kevésbé lesújtó képet festenek a magyar vendégszeretetről. A legfontosabb küldő országok (Németország, Ausztria, Lengyelország és az Egyesült Államok) lakóinak ugyanis éppen a vendégszerető emberek jutnak először az eszükbe Magyarországról. Emellett a szép tájakra, a gazdag hagyományokra, a kultúrára, a zenére és a gasztronómiára asszociálnak. A szintén fontos küldő országoknak számító észak-európai államok lakóinak emellett még Budapest, a Balaton és a gulyás jut eszükbe hazánkról. Negatívumként a szürkeséget említik, valamit hogy az ország nem elég modern és divatos. A nyugat-európaiaknak a kedvező ár-érték, az alacsony életszínvonal és az infrastruktúra hiányosságai jutnak eszükbe Magyarországról. A Lengyelországból érkezők jó szívvel emlékeznek a közös történelmi múltra, s a híres lengyel-magyar barátságra.

A magyar vendégszeretet az is igazolja, hogy aki egyszer már ellátogatott Magyarországra, az gyakran utazik vissza hozzánk – mondta el érdeklődésünkre Somogyi Zoltán, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára. Éppen ezért abban kell erősödnie az országmarketingnek, hogy első ízben idecsalogassa a turistákat. Az egyik legfőbb hátráltató tényező, hogy a nyugat-európaiakhoz kevés hír és információ jut el Magyarországról. Sőt, az itt lakók jelentős része nem tudja megmondani, hogy mi Magyarország fővárosa, s az Európa térképen sem tudja elhelyezni az országot. Akik pedig tudják hova tenni az országot, azok általában a volt szovjet blokk részeként gondolnak rá. Emiatt pedig negatív dolgokat, mint például szegénységet, elmaradottságot, szomorúságot társítanak Magyarországhoz.

Változó utazási szokások

Világviszonylatban átalakulóban vannak az utazási szokások. Egyre jellemzőbb, hogy az emberek többet utaznak, de rövidebb időre. Vagyis a nyugat európai országokban a nyaralás mellett szóba jön egy síelés és két-három városlátogatás is. A magyar turisztikai szektornak is ehhez kell alkalmazkodni. Ugyanakkor a külföldi vendégfogadásban hátráltató tényező a közvetlen versenytársakkal szemben, hogy nincsen egy hagyományos fapados reptér Budapest környékén. Sok diszkont légitársaságnak pedig nem elég vonzó Ferihegy. A regionális repterek ezért kiemelkedően fontos szerephez juthatnak majd a jövőben. A Sármelléki reptér már most fogad német és brit járatokat.