Három lábra kell állítani a kétlábú mezőgazdaságot

A fosszilis energiák iránti növekvő igény és a felhasználásuk során kibocsátott káros szén-dioxid okozta környezeti veszély önmagában is elegendő ok, hogy hazánk intenzíven foglalkozzon a megújuló energiák kérdésével. Ebből az következik, hogy a jelenlegi „kétlábú” – vagyis az élelmiszer-termelésre és a takarmányelőállításra alapozott – mezőgazdaságot „háromlábúvá” kell tenni. A harmadik láb az ipari és energetikai célú növénytermesztés – szögezte le a tárca vezetője. Az elmúlt években négy olyan esztendő is volt, amikor az átlagos 12 millió tonna helyett 15-18 millió tonna volt a gabonatermés. Mivel a hazai szükséglet csak 8,3 millió tonna évente, mintegy 8 millió tonna gabonát nem használunk fel Magyarországon.

A termesztés visszafogása azonban semmiképpen sem lehet cél, mert adottságaink kiválóak. A hasznosítás módját kell tehát megkeresni. Az állatállomány tervezett növelése mellett évi 2-2,5 millió tonna kukoricát lehet majd hosszú távon is bioetanol gyártására felhasználni. A tervezett bioetanol-üzemek ellátásához tehát lesz elegendő alapanyag. Az uniós követelményeknek is megfelelő biodízel előállításához szükséges alapanyag termelése azonban még nem éri el a kívánatos szintet. A repce vetésterülete nőtt ugyan, a napraforgó esetében viszont jelentős növekedésre van szükség.

Gőgös Zoltán, a szaktárca államtitkára ugyanezen a napon egy budapesti tanácskozáson arra mutatott rá, hogy az unió közös agrárpolitikája (KAP) ellentétes az elfogadott zöldenergetikai és klímapolitikai célokkal. Ugyanis a KAP jelenleg visszafogott termelésre ösztönöz, amin változtatni kell.