2007.03.02. 06:05
Bebörtönözték a kórházba, nem szabadulhatott
Olvasónkat az utcáról vitték be a mentők az egyik budapesti kórházba. Három napig nem értesítették egyik hozzátartozóját sem arról, hol van. Ezt a hölgy mélyen sérelmezi.
A történet nem feltétlenül arról szól, hogy a gonosz kórház bebörtönözte a beteget – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. A helyzetet több szempontból vizsgálhatjuk, ami megmutathatja, mennyire árnyalt a hasonló szituáció. Fontos a beteg szempontja. Neki bizonyára sürgősen szakszerű ellátásra volt szüksége. Az egészség jegyében az ő jólléte lehetett a legelső a kórház számára. Célszerű, ha tartunk magunknál egy kártyát vagy noteszt, amelybe felírjuk, baj esetén kit kell értesíteni. Sokan ezt elmulasztják, azzal a ki nem mondott naiv hittel, hogy őket úgysem érheti semmi. Ám ezzel kapcsolatban jobb, ha tudatosítjuk: a mi fejünkön is landolhat ama bizonyos tégla, nemcsak másokén.
A hozzátartozó szintén intézkedhet. Ha valakinek a felesége váratlanul eltűnik, nyilván keresni kezdi, akár a rendőrség segítségével. A mentők ügyeletétől megtudhatjuk, beszállították-e a keresett személyt valamelyik kórházba. Ha a férj három napig kutatott felesége után, furcsa, hogy ilyen sokáig nem bukkant a nyomára.
Végül a kórháznak is megvan a felelőssége, értesíti-e a hozzátartozót. Ez megfelelő adatok híján bonyolult lehet. Képzeljük el, hogy a beteg lakására telefonálnak, ahol mondjuk a takarítónő veszi fel a kagylót. Nem biztos, hogy a család örülni fog annak, ha bizalmas információk jutnak egy idegen tudomására.