Hírek

2007.01.07. 19:16

Ez már csak a globális felmelegedés lehet

Tavaszi időjárással köszöntött ránk az új év. Január első hétvégéjén a kertekben virágzik a kankalin, az utcán tölcséres fagyit nyalnak a járókelők, akik akár egy szál pulóverben élvezik a napfényt. Budapesten megdőlt a melegrekord, e miatt még az országos gyorskorcsolya összetett bajnokság is elmaradt a Városligeti Műjégpályán.

Maros László – Éber Sándor

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A Városligeti Műjégpályán elmaradt az országos gyorskorcsolya összetett bajnokság, mert a jég elolvadt – fotó: Kallus György
[/caption]Az elmúlt, szokatlanul enyhe hétvégén Budapesten 14 fokot mértek, amire az utóbbi száz évben nem volt példa január hetedikén. A korábbi rekordot 1975-ben mérték, 13,7 fokot. A budapesti melegben el is maradt a gyorskorcsolya összetett országos bajnokság, mivel a városligeti korcsolyapályán jég helyett víz csillogott. Sopronban még ennél is melegebbet 16,1 fokot mutatott a hőmérő, ami másfél fokra megközelítette a 2001-ben mért eddigi legmagasabb hőmérsékletet az országban. Hat éve Kiskunmajsán 17,6 fokot rögzítettek a meteorológusok. Az extrémnek számító időjárás a jövő hét közepéig szinte biztosan megmarad az országban, sőt további melegedésre számíthatunk, így a hőmérsékleti rekordok hétvégén akár meg is dőlhetnek. A héten 8-13 fokos átlaghőmérséklet alakulhat ki, szemben az ilyenkor megszokott 0-mínusz 1 fokkal. A további enyhülés valószínűleg csapadékot hoz magával, hétfőn már szórványosan záporok is kialakulhatnak, helyenként erős széllökésekkel.

A hideg évszak jelenleg egy, az Atlanti-óceán térségében örvénylő hatalmas ciklon miatt késik, a légköri jelenség hetek óta melegebb levegőt szállít Európa felé. Bár a mostanihoz hasonló időjárás ugyan kétszer is volt az elmúlt félszáz évben – 1963-ban és 2000-ben – sok tudós szerint a szokatlan meleg már egyértelműen a globális felmelegedés következménye, sőt, a folyamatot idén erősíti az úgynevezett El Nino időjárási jelenség is. A kutatók így hatvan százalék esélyt adnak arra, hogy 2007 – megelőzve az 1998-as esztendőt – a hitelesen valaha mért legmelegebb év lesz, több mint fél Celsius-fokkal haladja majd a fokos átlagot.

Az idei gázármelés után sokan örülnek a tavaszias januárnak, mivel így jelentős fűtési költségeket spórolhatnak meg. Csakúgy mint a mezőgazdaságban a baromfi és sertéstartók, akiknek szintén kisebb rezsivel kell számolniuk. A szokatlanul enyhe időjárás azonban komoly károkat okozhat a növénytermesztésnek. A meleg miatt ugyanis a megszokottnál korábban kezdenek el fejlődni bizonyos növények, mint például az őszi vetésűek. A növenyek felébrednek téli álmukból, ezért ha később fagyok jönnek, sokkal érzékenyebben reagálnak majd. Jelentős problémát okozhat az is, hogy az eddigi tél igen száraz volt. A gazdák szerint a növényeknek egy 30-40 centiméteres hóréteg, illetve a lassú olvadás tenne jót. a talaj ugyanis hónapokra tudna elegendő nedvességet elraktározni. Az őszi vetésű növények sokkal jobban el tudják viselni a későbbi fagyokat, mivel a hó jól szigetel. Komoly károk keletkezhetnek azonban, ha a hideg akkor érkezik meg, mikor még nem fedi jelentősebb hótakaró a vetéseket. A legjelentősebb sérülések a virágzás időszakában lehetnek, ekkor már mínusz 1-2 fokos hideg is végzetes lehet. Jelenleg a növények mélynyugalmi állapotban vannak, így a jelenlegi időszakot még jól viselik. a január második felében, illetve a februárban érkező hidegek azonban már komoly fagykárok keletkezhetnek.

A meleg tél egyes betegségeknek is kedvez. Náthával, megfázásszerű tünetekkel járó járványokra lehet számítani, mivel a meleg idő kedvez a vírusok és a baktériumok terjedésének. Egyre többen fordulnak orvoshoz magas lázzal, náthával, súlyos köhögéssel, felső-légúti fertőzésekkel. Egy szelesebb, hidegebb idő lehet a megváltás a betegeknek, ami kifújná a káros anyagokat és a szmogot a levegőből. Az orvosok javasolják, hogy a betegségek megelőzésére együnk minél több gyümölcsöt és vitamint.

Melegszik a Csendes-óceán vize

Az El-Nino – spanyol jelentése: fiúcska – ugyan Dél-Amerika partjainál jön létre 2-7 évente, de kihat az egész bolygóra. A helybéli halászok karácsony táján tapasztalják, hogy a Csendes-óceán vize melegedni kezd a tengeráramlásoknak köszönhetően. A gazdasági károk már abban meglátszanak, hogy a melegebb víznek köszönhetően ritkul a halállomány, de világszerte erdőtüzek, árvizek pusztítanak, egyes elképzelések szerint még a hurrikánok kialakulásában is jelentős szerepet játszik a „Fiúcska”. Becslések szerint az utóbbi idők legpusztítóbb, 1997-1998-as El Ninója 34 milliárd dollár kárt okozott világszerte, és 24 ezer ember haláláért volt felelős.


Tibetben olvadnak a gleccserek, Indiában halálra fagytak

[caption id="" align="alignright" width="260"] New Yorkban 22 fokot mértek, a Central Parkban virágoznak a fák
[/caption]Az átlagosnál nagyobb hőmérséklet nem egyenletesen oszlik meg a világon, így világszerte hatalmasak a szélsőségek. New Yorkban vasárnap 22 foknak örülhettek a Central-parkban piknikezők, Németországban melegrekord dőlt meg. Eközben a szubtrópusi övezetben fekvő Bangladesre és Indiára rég nem látott hideg köszöntött. A múlt hét második felében a térségre tört hideghullám miatt eddig százak fagytak meg, többségük hajléktalan és az utcákon élő koldus.

A szokatlan időjárás a természet rendjét is felborította. Spanyolországban nem aludtak téli álmot a medvék, Nagy-Britannia partjainál pedig évről-évre több trópusi tengerekben őshonos halat zsákmányolnak a horgászok. A világ szegény országaiban immár nem csak a túlhalászás, hanem a melegebb víz kisebb oxigéntartalma miatt is csökken a halállomány. Ez pedig azt jelenti, hogy milliók megélhetése kerül veszélyben olyan területeken, ahol a lakosságnak a halászaton kívül más kenyérkereseti forrása nincs.

A világ barométerének számító Tibet keleti részén vasárnap nem kevesebb, mint 1,7 fokkal – 21,8 fokot – mértek a többet mint valaha. A hőmérsékletemelkedésnek köszönhetően gyorsuló mértékben olvadnak a gleccserek is. Olvad az Északi-sark is: nemrég egy 11 ezer futballpályányi jégdarab vált le a kanadai sarkvidékről. Az elmúlt harminc évben több mint 130 négyzetkilométer tűnt el, s a jégfolyamok harmada akkor is eltűnik 2050-re, ha a globális felmelegedés nem fokozódik.

A legnagyobb szennyezők utasítják el a Kyotói Jegyzőkönyvet

A légkör melegedéséért egyes elképzelések szerint főként az évente a levegőbe kerülő több százmillió tonna széndioxid a felelős. Ennek az úgynevezett üvegházhatásnak a lényege, hogy a Földre érkező napsugarak nagy részét bolygónk ugyan visszaveri, de olyan gázok, mint a légkörben lévő széndioxid nem engedi a napsugarakat távozni, vagyis a hő csapdába esik. Minél több ilyen szénvegyület van a levegőbe, a hőveszteség annál kisebb. Ezért a világ országai elfogadták, s 2005-ben – az USA tiltakozása ellenére – hatályba is léptették az úgynevezett Kyotói Jegyzőkönyv, amelyben kötelezték magukat, hogy széndioxid kibocsátásukat 2008-2012 között az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik. Az európai államok elkötelezettek a vállalások betartásában, a fő szennyezők – USA, Kína, India – azonban elutasítják a jegyzőkönyvet, többnyire azzal az érvvel, hogy komoly gazdasági károkat okozna országaiknak a széndioxid-kibocsátás csökkentése.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!