Amerika a háború ellen

Növekszik a nyomás az amerikai kormányzaton, hogy mihamarabb zárja le az iraki háborút. A hatvanas évek végének demonstrációihoz hasonló méretű békemenetet tartottak vasárnap az Egyesült Államok fővárosában. A több tízezer fős tüntető tömeg élén olyan neves színészek álltak, mint Jane Fonda, Susan Sarandon, vagy Sean Penn. Fonda, akit 1970-ben le is tartóztattak egy washingtoni tüntetésen, 34 éve először vett részt politikai demonstrációban.

„Nem hallgathatunk tovább” – mondta az ellenséges Észak-Vietnammal szembeni szimpátiája miatt a háború idején Hanoi Jane-nek csúfolt színésznő. Az ujjongó tömeg előtt tartott beszédében más résztvevőkkel együtt követelte: a kongresszus hozzon egy határozatot, amellyel leállíthatja az iraki háborúra szánt szövetségi pénzek (ebben az évben csaknem kétszáz milliárd dollár) folyósítását.

Sean Penn még ezzel sem elégedne meg. Az Oscar-díjas színész nagy hangon azt javasolta, hogy a képviselők utasítsák el George Bush elnök további iraki erősítéseket szorgalmazó kérését. Ezt a tervezetet a kongresszus felsőháza már elvetette, így az elnöknek nem sok esélye maradt, hogy a beharangozott 21500 fős csapattestet Irakba küldhesse. Főként, hogy a választók is elpártoltak tőle: a CBC tévécsatorna által megrendelt felmérés adatai szerint a szavazók 78 százaléka az azonnali iraki kivonulást támogatná, sőt 58 százalékuk George Busht is azonnal lecserélné.

A tiltakozók nem véletlenül tüntetnek az iraki háború ellen, hiszen mindennaposak az amerikai katonák elleni támadások az arab országban. Tegnap egy amerikai katonai helikoptert lőttek le a lázadók az iraki fővárostól délre fekvő Nedzsef térségében. Aszad Abu Kalal tartományi kormányzó szerint a gép teljes, négy fős legénysége életét vesztette.

Az iraki lakosság széles körben elutasítja a megszállást. Jó okkal: életük csak rosszabb lett Szaddam Huszein rezsimjének bukása óta, holott a több mint tíz éven keresztül az országra nehezedő ENSZ-szankciók miatt Irak már azelőtt is a világ egyik legszegényebb országának számított.
Ráadásul a négy éve tartó harcok következtében még óvatos becslések szerint is meghaladja a 60 ezer főt az iraki civil áldozatok száma.

Az iraki hadsereg veszteségei azonban a 100 ezer főt is elérik 2003 márciusa óta. Ehhez képest eltörpülnek Amerika és szövetségeseinek veszteségei: a háború hivatalos lezárásáig, 2003 májusáig az amerikai hadsereg 3018 főt veszített, 22834-en sebesültek meg. Azóta azonban még 1300 amerikai katona vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladja a 30 ezer főt. Az Egyesült Királyság több mint 130, az amerikával szövetséges országok pedig 251 embert vesztettek a harcokban. Köztük hazánk is elszenvedte a második világháború óta első háborús veszteségét: Nagy Richárd hadnagy 2004-ben vesztette életét.

Az iraki lakosságnak azonban a mindennapos erőszak mellett még komoly gazdasági nehézségekkel is szembe kell néznie. Az iraki központi bank tegnapi közlése szerint 70 százalékos volt Irakban tavaly az áremelkedés aránya, elsősorban azért, mert az energiahordozók ára 80 százalékot meghaladó mértékben drágult a korábbi állami támogatások megszűnésének hatására.