Hadüzenet az álnyugdíjasoknak

[caption id="" align="alignleft" width="180"] A változásokkal akár hét-nyolc százalékkal is csökkenhet az induló nyugdíjak összege. A túlnyomó többség az elÕrehozott öregségi nyugdíjat választja.
[/caption]Mivel az Országgyűlés egészségügyi bizottsága – legalábbis annak kormánypárti többsége – még csütörtökön megszavazta a kormány nyugdíjrendszer átalakításáról szóló javaslatát, hamarosan megkezdődhet annak általános parlamenti vitája. Az eddigi reformjavaslatokkal kapcsolatos szavazások tapasztalataiból kiindulva valószínűsíthető, hogy a kormánytöbbség jelentősebb módosítások nélkül el is fogja fogadni a jogszabályt.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) azért tartotta időszerűnek hozzányúlni a demográfiai okok miatt összedőlni látszó társadalombiztosítási rendszerhez, mert kimutatásaik szerint az embereknek csupán a hat százaléka várja meg a nyugdíjba vonulással a mindenkori öregségi korhatárt. Másképpen: az állampolgárok 94 százaléka az előrehozott nyugdíjat választja.

Akik jövőre mennek nyugdíjba, azok még a jelenlegi feltételek mellett tehetik ezt, 2008-tól viszont már megváltozik az ellátás kiszámításának módja. Egyrészt teljessé teszik a nyugdíjaknál az úgynevezett valorizációt – tehát kiegyenlítik a korábbi keresetek értékében az infláció miatti veszteséget –, ezzel a minisztérium számítása szerint mintegy 3 százalékkal növekedne a nyugdíjszámítási alap. Ugyanakkor javasolják a számítás alapjául szolgáló kereset további nettósítását: az eddigi is levont személyi jövedelemadón túl a jövőben az egyéni járulékokkal is csökkentik a számítási alapot. A két intézkedésnek összességében negatív az egyenlege, átlagosan hét-nyolc százalékkal lesz kevesebb az induló nyugdíjak összege.

„2008-tól csak akkor vehet igénybe valaki előrehozott öregségi nyugdíjat, ha előtte megszűnik a munkaviszonya. Szintén ekkortól lépne életbe, hogy előrehozott nyugdíj mellett csak korlátozott mértékben lehet munkát vállalni, a mellékkereset pedig nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegét” – mondta Forgó Györgyné. Az SZMM szakállamtitkára hozzátette, hogy a nők esetében 2009-től 59 éves korra emelkedne az előrehozott nyugdíj korhatára – legalább 38 év szolgálati idő mellett –, a jelenlegi 57-ről, míg a férfiaknál változatlanul maradna a 60 éves „limit”.

Jövőre a rendes öregségi nyugdíj melletti kereset is járulékköteles lesz (8,5 százalék), igaz, a postás havonta 0,4 százalékkal többet hoz majd az első évet követően minden nyugdíjasként ledolgozott év után. Ez azt jelenti, hogy például 100 ezer forintos jövedelem után minden egyes munkaév havi 400 forinttal emeli a járadék összegét. A javaslatban ugyan nem szerepel a korkedvezményes és a rokkantnyugdíj rendszerének módosítása, de ami késik, nem múlik: még az idén külön előterjesztések készülnek ezekben a témákban is. A 13. havi nyugdíj egyelőre teljes védettséget élvez.

„Az intézkedések egyszerű megszorítások. Évi 70-80 ezer forinttal kevesebbet kapnak azok, akik 2008 után mennek nyugdíjba” – mondta Soltész Miklós. A Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetének vezetője ugyanakkor furcsának nevezte, hogy a szolgálati nyugdíj módosítása végül kimaradt az előterjesztésből, tehát egyedül a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tüntetése járt eredménnyel.

„Egyrészt hiányoljuk a szakmai egyeztetés elmaradását, másrészt egyértelmű, hogy a korhatárok és összeghatárok megváltoztatásánál nem tettek különbséget például a hat gyereket felnevelő, így kevesebbet dolgozó, valamint a gyerektelen nyugdíj előtt állók között” – mondta lapunknak Morvayné Bajai Zsuzsa. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese szerint szintén kimaradt a számításokból az, hogy a nyugdíjasnak hány eltartottja van.