Ellentmondásos rendszer

Rosszul járhatnak az új gázár-, illetve távhőfogyasztási kompenzációs rendszerben, akik jogosultak bizonyos összegű támogatásra, de év közben csökken a keresetük, vagy gyermekük születik. Ezzel ugyanis másik jövedelmi kategóriába kerülhetnének, a rendszerben azonban év közben nem lehet sávot váltani. Ezt csak a következő jogosultsági időszakban, azaz a jövő év január elején lehet módosítani.

Ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra, akiknek év közben csökken a jövedelmük a kiszabott határ, azaz nettó 93 905 forint alá, és korábban nem igényeltek támogatást. Esetükben ugyanis új kérelemről van szó, amelyet elfogad az államkincstár. A fogyasztók az igénylés benyújtását követő hónaptól kapják meg a támogatást.

Az átalakított rendszer legfőbb vesztesei az alkalmazottak lesznek. Egy 105 ezer forintos átlagos nettó fizetésből élő személy ugyanis nem lesz jogosult támogatásra. De ugyanígy kiesnek az egyedülálló, viszonylag magas, százezer forintos nyugdíjjal rendelkező idősek is. Ezzel szemben azok a fogyasztók is kaphatnak támogatást, akiknek a valós jövedelmük ezt nem tenné lehetővé. Magyarországon ugyanis nem ritka, hogy a vállalkozók „papíron” csak minimálbért keresnek – hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Az érintettek még akkor is kapnak támogatást, ha a jövőre bruttó 131 ezer forintra emelkedő minimális elvárt járulékalapot jelölik meg bruttó jövedelemként. Abból is csak nettó 93 070 forint marad.

A támogatás igénybe vételéhez a háztartásoknak kell a jövedelmükről nyilatkozniuk. (Arról, hogy mi számít e tekintetben jövedelemnek, bővebben keretes írásunkban). A kérdőíven kívül csatolni kell az előző havi gáz, illetve távhő-szolgáltatási számla másolatát. Azoknak a társasházi lakóknak, akiknek nincsen külön mérő a lakásukban, két esetben kell csatolniuk a közös képviselő nyilatkozatát. Egyrészt, ha a fogyasztó közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakik. A másik eset, ha a távhőt díjszétosztás nélkül fizeti a társasház a szolgáltatónak.

Hegedűs Miklós szerint továbbra is probléma, hogy nem kapnak támogatást azok, akik nem vezetékes gázzal vagy távhővel fűtenek. Erre egyrészt azért lenne szükség, mert a tűzifa ára szeptemberben 25 százalékkal emelkedett. Másrészt pont a társadalom egyik legelesettebb rétege nem kap semmilyen fűtési támogatást. A szakember szerint szerencsésebb lenne, ha a támogatás nem a gáz-, illetve a távhőfogyasztáshoz kötődne, hanem az egyéb szociális segélyekkel együtt, pénzben kapnák meg az érintettek.

Veres János pénzügyminiszter egy tegnapi konferencián elmondta: változtatni fog a kormány a gázár-támogatási rendszeren, ha kiderül, hogy az igazságosság szempontjai sérülnek.

Egyelőre csak a gázfogyasztók tudhatják pontosan, hogy mennyit kell fizetniük januártól. A távfűtéses lakásban élők helyzete azonban ennél jóval komplikáltabb. A távhőszolgáltatók ugyanis eddig a támogatott árú gázból előállított hőt értékesítették a fogyasztóknak. Vagyis a gázártámogatás jelenleg a távhődíjba beépülve, alanyi jogon jutott el a fogyasztókhoz. Az új rendszerben a lakossági fogyasztói célra felhasznált gázt is ártámogatás nélkül, piaci áron vásárolják majd meg a távhőszolgáltatók. A támogatást pedig a fogyasztók szociális rászorultság alapján kapják az államtól. Emiatt jelentősen drágulhatnak a távfűtés díjai.

Azt azonban még nem lehet tudni, hogy mennyivel kell többet fizetni a távhőért, ráadásul városonként eltérő lehet az emelés – mutatott rá Csuti József, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkár-helyettese. A megemelkedett díjat csökkenti majd a szociális támogatás. A legalsó kategóriába eső fogyasztók esetében a távfűtési számla várhatóan nem, vagy csak minimális mértékben fog emelkedni. Azoknak, akik semmilyen támogatást nem kapnak, akár 65-70 százalékkal is magasabb összeg szerepelhet a januári számlájukon.