Hét kérdés a kormányprogram ellen

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A Fidesz egyik népszavazási kérdése a hallgatók fejlesztési hozzájárulásáról szól. A diákok már többször tüntettek a tandíj ellen, legutóbb a Várban.
[/caption]Alkotmányos tilalomba ütköznek-e a Fidesz által népszavazásra bocsátott felvetések? Ez a legfontosabb kérdés az ellenzéki párt által hétfőn bejelentett kezdeményezéssel kapcsolatban. Egyes szakértők szerint a referendummal az ellenzék a kormány programját igyekszik felülírni. A népszavazás eredménye ugyanis a parlamentre kötelező: a képviselőknek a kérdésekre adott válaszoknak megfelelő törvényeket kellene alkotniuk. A kérdések szövegét először az Országos Választási Bizottságnak kell jóváhagynia. Jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság dönt az ügyben. Cservák Csaba választójogi szakértő csak az utolsó felvetést tartja aggályosnak. Hozzátette, a kérdéseket külön kell elemeznie az illetékes szerveknek és nincs akadálya annak, hogy egyszerre akár hét kérdést is feltegyenek az állampolgároknak.

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
Az Oktatási Minisztérium által elfogadott törvény szerint tandíjat először a 2007 szeptemberében beiratkozó hallgatóknak kell fizetniük. Az államilag finanszírozott alapképzésben 2008-tól évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint úgynevezett felsőoktatási részhozzájárulást (fer) fizetnek majd. A legjobban tanuló 15 százalék mentesül a fizetés alól. Az állam a tandíjból először 2009-ben jutna bevételhez, a rendszer 2030-ra futna fel teljesen, amikor évi 120 milliárdot hozna a költségvetésnek. A törvény miatt a diákok országszerte tiltakoztak. Cservák Csaba alkotmányjogász szerint ez a kérdés valószínűleg zöld utat kap, mivel a pénz az egyetemeké marad, így nem érinti központi költségvetést.

2. Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?
Ebben a kérdésben 2004-ben már volt népszavazás, igaz nem kapott annyi voksot, amely kötelező törvény alkotására bírta volna a jogalkotót. Azóta több egészségügyi intézmény vonatkozásában egyfajta „spontán magánosítás” ment végbe. Október 11-én a parlamentben Bihari Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója a magánosítás veszélyeire hívta fel a figyelmet. A szakember átfogó egészségpolitikai koncepció kidolgozását javasolta a kormánynak, amely megfelelően kezeli a magántőke bevonását a szakellátások működtetése során. Cservák Csaba szerint ez a kérdést érdemi vizsgálat nélkül zöld utat kaphat.

3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért, és a járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
Jövő év január 1-től a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati és a járóbeteg ellátásokért naponta 300 forintot kell fizetni. Ezekből 30 milliárdos bevételt remél a szaktárca. A törvény miatt tiltakoztak az orvosok. A szakértő szerint ez a kérdés érinti a költségvetést, ennek ellenére népszavazásra lehet bocsátani.

4. Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
Jövő év január 1-től a patikaliberalizáció jegyében szupermarketekben, benzinkutaknál, pályaudvarokon is árusíthatóvá válik többfajta gyógyszer. A jogszabály miatt tüntettek a patikusok, szerintük a liberalizáció a gyógyszeráremelést eredményez hosszú távon, mivel a tőkeerős patikák kiszorítják a kisebb vállalkozásokat, majd egyszemélyes piac szereplőként drágábban adhatják a patikaszereket. A kormányzat pedig a piaci verseny miatt épp azt várja, hogy csökkennek a patikaszerek árai.

5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
A kormány által elfogadott konvergenciaprogram számos szigorítást tartalmaz a nyugdíjas munkavállalók felé. Január 1-jétől a nyugellátás melletti munkavégzés után járulékot kell fizetni. A tervek szerint 2008-tól a korkedvezményes nyugdíj mellett nem lehet majd munkát vállalni. A nagyon alacsony nyugdíjak mellett is lesz azonban lehetőség munkavégzésre, de a munkáért kapott javadalmazás nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegét. A 3. 4. és 5. kérdésben Cservák Csaba szerint lehet népszavazást tartani.

6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a – 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
Az Európai Unió beleegyezett abba, hogy Magyarország a csatlakozás után hét évig fenntarthassa a külföldi állampolgárok (valamint belföldi és külföldi jogi személyiségű vállalkozások) termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat.
Ha a hétéves időszak végén a hazai földárak továbbra sem érnének el olyan szintet, hogy a földpiac zavarok nélkül megnyitható legyen, akkor az átmeneti időszak újabb három évvel meghosszabbítható. Az átmeneti védelem időt ad arra, hogy a magyar mezőgazdasági termelők megerősödjenek és a külföldiek spekulatív céllal ne tudják felvásárolni a ma még olcsó hazai termőföldet.
Erre a kérdésre 2002. július 11-én már egyszer rábólintott az Országos Választási Bizottság, később pedig az Alkotmánybíróság, így aligha ütközik most akadályba. A referendum akkor nem indult, vélhetően azért, mivel a Fidesz nem tartotta olyan kezdeményezésnek, amely komoly mozgósító erővel bírna.

7. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?
A Fidesz hónapokkal ezelőtt törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a kormány tagjai viseljenek pénzügyi felelősséget a költségvetés betartásáért. A Parlament illetékes bizottságában a kormánypárti képviselők miatt megbukott a kezdeményezés.
Cservák Csaba ezt tartja a legaggályosabb kérdésnek. Ha ugyanis győznek az igenek, az akkor sem jelent semmit, mivel a kérdésnek nincsenek olyan tartalmi elemei, amelyek a felelősséget konkrétan meghatároznák. Szerinte erre a felvetésre aligha bólintanak rá az illetékes szervek.

Gyurcsány: a Fidesz reformellenes népszavazást akar

A kormányfő a szerdai budapesti kormányszóvivői sajtótájékoztatón egy kérdés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a népszavazási kezdeményezés „a változatlanság politikai akarata”, valójában reformellenes népszavazást takar. „Bízom abban, hogy Magyarország nem ad támogatást ahhoz, hogy ne csináljunk semmit” – mondta Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki párt népszavazási kezdeményezéséről.