Hírek

2006.09.05. 06:50

Jön a végrehajtások kora?

A végrehajtások időszaka jöhet, ha a jegybanki alapkamat két százalékponttal nő, illetve az euró árfolyama tartósan 300 forint fölé kúszik – állítják pénzügyi szakemberek. Több tízezer, devizában eladósodott embernek már most gondjai vannak a havi törlesztő részletek kifizetésével.

BAMA

Bezárul-e a devizacsapda? Az utóbbi hónapokban ez a kérdés foglalkoztatja azokat, akik svájci frankban vagy euróban vettek fel bankhitelt. Az emberekben csak mostanában kezd tudatosulni, hogy amit a pénzügyi elemzők árfolyamkockázatként emlegettek, az a valóságban nagyon is érezhető többletkiadásként jelentkezik.

[caption id="" align="alignleft" width="280"] Rohamosan nő a részletre vásárlók köre, de a hitelfelvevők még mindig nem számolnak az eladósodás valódi kockázataival
[/caption]A forint gyengülése, illetve a svájci frank és az euró árfolyamingadozása miatt már jelenleg is több tízezerre tehető azoknak az adósoknak a száma, akik nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudják kigazdálkodni a néhány éve még csábítóan alacsony kamatozásúnak hirdetett devizakölcsön havi törlesztőrészleteit – állítja Nemetz Béla, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) nevű civil szervezet munkatársa. Szerinte leginkább az euróhitelek adósai jártak rosszul. „Nem egy olyan ügyfelünk van, aki annak idején harmincmillió forint euró alapú kölcsönt vett fel akkor, amikor az árfolyam még 250 forint körül volt – mondta. – Húsz éves futamidővel számolva az ő havi törlesztő részletüket körülbelül ezer euróban állapították meg. Nemrégiben egy euróért 280 forintot is elkértek, így a havi törlesztésük harmincezer forinttal nőtt.”

Nem kell ennyire extrém módon eladósodni ahhoz, hogy egy család kasszája több tízezer forinttal apadjon a devizaárfolyam miatt. Eléggé gyakori, hogy egy háztartáson belül nem csak a lakást, hanem az autót is devizaalapú hitelre vették. A két tartozás törlesztő részleteinek együttes növekedése pedig könnyen tekintélyes summára rúghat. „Beköszönthet a végrehajtások időszaka, ha a jegybanki alapkamat még két százalékponttal emelkedik, illetve az euró árfolyama tartósan háromszáz forint fölött marad” – jelentette ki Nemetz Béla. – Aki ugyanis annak idején bevállalt egy bizonyos összegű törlesztő részletet, nem biztos, hogy képes lesz havonta többezer forinttal többet kiadni.”

Ha valaki idáig eljut, csak két választása marad: vagy elkezdi árulni a lakását, hogy találjon egy olcsóbbat, vagy megindítják ellene a végrehajtási eljárást. Az előbbi verziónak sajnos kisebb az esélye, hiszen ha tömegesen „dőlnek be” a szerződések, akkor az ingatlanpiac is hirtelen telítetté válik, azaz kisebb eséllyel lehet túladni a teherré váló lakásokon. Arra a kérdésre, hogy mekkora az esélye egy ilyen „forgatókönyvnek”, a BHKE munkatársa azt felelte: amíg nem csökken az államadósság, addig a forint is gyenge marad, a kockázat pedig Damoklész kardjaként lebeg a devizaadósok feje fölött.

Némileg derűlátóbb Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Szerinte év végéig maximum 8 százalékig nő majd a jegybanki alapkamat, bár egyes külföldi szakemberek 9 százalékot is várnak. A magas kamatszint jótékony hatása ellenben, hogy megvédi a forint árfolyamát. A szakember kérdésünkre elmondta: idén némileg jobban járt, aki svájci frankban adósodott el. Ennek jelenlegi 175 forintos árfolyama január 2-án 162 forint volt, ami nyolcszázalékos forintgyengülést jelent. A frank kamatszintje 0,5 százalékponttal emelkedett, tehát a havi törlesztő részletek nem egészen tíz százalékkal nőttek. Euróban számolva rosszabb a helyzet: ennél év elején 252 forint volt az árfolyam, most pedig 277 forint, ami pontosan tízszázalékos forintromlást jelez. Ehhez jön még az euró egy százalékpontos kamatszint-emelkedése – azaz az euróban felvett hitelek után havi tizenegy százalékkal fizetünk többet.

Olcsóbb lenne a hitel, ha már euróval fizetnénk

Lehetnének olcsóbbak a hitelek, ha már a közös európai pénz csörögne a zsebünkben. Az eurózónában ugyanis az euró alapú lakáskölcsönök teljes hiteldíj mutatója 3,92 százalék, míg nálunk 6,37 százalék – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felméréséből. Ha levonjuk a működési költségeket, a magyar kamat még így is 1,42 százalékkal meghaladja az eurózóna átlagát. Az ok egyszerű: ahol már az euró a fizetőeszköz, ott nincs árfolyamkockázat. Ám amíg ez nálunk indokolt, addig a pénzintézetek be fogják építeni az ajánlataikba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!