Hírek

2006.09.10. 14:32

A nap, amely új korszakot nyitott

Öt év telt el a World Trade Center ikertornyainak lerombolása óta, s ez az esemény sokak szerint megváltoztatta a világot. A terrorizmus elleni harc a nyugati világ egyik legfontosabb célja lett.

Éber Sándor

Öt év telt el a World Trade Center ikertornyainak lerombolása óta, s ez az esemény sokak szerint megváltoztatta a világot. A terrorizmus elleni harc a nyugati világ egyik legfontosabb célja lett.

Közel 17 ezer terrorcselekmény volt a világon 2001. szeptember 11-e óta, mintegy 26500 ezer áldozattal. Az összes eset közel felét, 8600-at a Közel-Keleten, negyedét, 4360-at pedig Dél-Ázsiában hajtották végre. Nyugat-

Európában több mint 1500 terroresemény volt, amelyek 339 áldozatot követeltek. Az Egyesült Államokban 64 alkalommal követtek el erőszakos cselekményt a terroristák, ezek nyolc halálos áldozattal jártak.

Tombol a terror a világon. Van, aki szerint szeptember tizenegyedikével a harmadik világháború kezdődött el. A kutató szerint azonban szó sincs erről.

„A számok azt mutatják, hogy a terrorizmustól nem az egész világ fenyegetett, az Egyesült Államok pedig nem terrorizmussal fertőzött terület” – mondta lapunknak Tálas Péter. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai és védelmi központjának vezetője arra emlékeztetett, hogy a terroristák között is jelentős különbségeket lehet találni. A nemzeti terrorszervezetek, mint az IRA vagy az ETA, kimondottan csak a saját országukban tevékenykednek. A nemzetközi terroristák hatótere átterjed az országhatárokon, de általában nem lépnek át másik kontinensre.

A legtöbbet emlegetett és a legveszélyesebbnek tartott globális terrorizmus egyszerre több földrészen is jelen van. Zászlóvivőjének az al-Kaidát tekintik. A legtöbb terrorcselekményt azonban a nemzeti terroristák követik el, az összes eset mintegy 90 százalékát. „A politikusok és a média alaposan eltúlozzák a globális terrorizmus mértékét, hiszen az al-Kaidának tulajdonított 41 merényletnek szeptember 11-e óta 366 halálos áldozata volt” – hangoztatta lapunknak a biztonságpolitikai szakértő.

Tálas Péter szerint a rettegett al-Kaida 2001 óta nem annyira szervezetként, hanem inkább egyfajta terrorista stílusként, hivatkozási alapként lett ismert. Olyan márkanevet képvisel, mint a hamburgerek között a McDonald’s. Az Oszama bin Laden fémjelezte csoport olyan merényleteket tervez, amelyek sok halálos áldozattal járnak. Az úgynevezett puha célpontokat kedvelik, mint a repülőgépeket, a vonatokat és a metrót. Remekül használják ki a médiát és az emberek félelmét, ha vezetőik megszólalnak, abból azonnal vezető hír lesz. A terrorizmustól való rettegés azonban a megtámadott országok kormányainak népszerűségét növeli, amelyre példa volt az Egyesült Államokban az ikertornyok elleni támadás.

Amerikában szeptember 11. óta szinte csak a környezet- és természetvédők követtek el merényleteket, így Közép-Európával együtt a terrorizmustól a legkevésbé fenyegetett területeknek számítanak.

A történész szerint ugyanakkor az is igaz, hogy több országban hatékonyabban lépnek fel szeptember 11-e óta a terrorizmus ellen. Gazdasági eszközöket is alkalmaznak, információkat cserélnek az együttműködő titkosszolgálatok, bár nem egyenrangúan. Az adminisztratív eszközöket azonban sokan túlzottnak vélik, s azt tartják, hogy sérülnek az emberi jogok. Az Egyesült Államokban a Patriot Act-törvény bevezetése óta ellenőrizhetik az e-maileket, lehallgathatják a telefonokat. Mintegy 5000 embert tartóztattak le, mint terrorgyanús személyt, de csak töredéküket tudták elítélni emiatt. Az ellen azonban már senki sem tiltakozik, hogy nem lehet felvinni szúró-vágó eszközöket a repülőgépekre, vagy megfigyelőrendszereket építenek ki. „A legfontosabb kérdés az emberi jogok szempontjából az, hogy megtettünk-e mindent, ami még nem jár szabadságkorlátozással” – hangoztatta a biztonságpolitikai szakértő.

„A terrorfenyegetettség azóta lett jelentősebb, amióta megdöntötték Irakban Szaddám Huszein hatalmát” – vélte Tálas Péter. Az Egyesült Államok ezzel új terrorista fészket gerjesztett. A terrorizmus elleni harc Irakban teljes kudarcot vallott, s Afganisztánban is csak félsikert ért el.

Az egyik fontos tanulság, hogy például Nagy-Britanniában felül kell vizsgálni a muzulmán integrációs modellt. Ott az al-Kaida elleni küzdelem már nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai problémává is vált.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!