Roham a bővítés után?

Még nem született döntés arról, a 2007-re tervezett bővítés után a romániai és bolgár munkavállalókkal szemben alkalmaz-e korlátozásokat Magyarország – mondta el lapunk kérdésére Göncz Kinga. A külügyminiszter, aki egy nappal korábban Bukarestben román kollégájával tárgyalt a kérdésről, hangsúlyozta: figyelembe kell venni a kelet-magyarországi foglalkoztatási helyzetet, a nálunk legálisan vagy illegálisan dolgozó román állampolgárok státuszát. Éppen ezért a döntést a tárca szándékai szerint társadalmi vita előzi majd meg – tette hozzá Göncz Kinga.

A probléma nem egyedi: az unió tagországaiban félelemmel tekintenek Románia és Bulgária januárra tervezett csatlakozása elé. Szófiai adatok szerint ugyanis legalább 200 ezer bolgár vállalna munkát az EU-ban, míg az Institute for Public Policy Research nevű londoni kutatóintézet legfrissebb prognózisa szerint a csatlakozás utáni évben 50 ezer román és 15 ezer bolgár munkavállaló kaphat engedélyt Nagy-Britanniában – feltéve, hogy a szigetország a 2004-es belépőkhöz hasonlóan szintén nem korlátozza majd a munkavállalást. Elemzők azonban attól tartanak: az új tagok előtt még azok az országok is elzárhatják munkaerőpiacukat, akik a Magyarországgal együtt belépők előtt megnyitották.

Jelenleg Románia teljes, 21,7 milliós lakosságának majdnem 10 százaléka, mintegy kétmillió fő külföldön, többségükben Olaszországban vagy Spanyolországban dolgozik – állította a Financial Timesnak a román munkaügyi minisztérium egy tisztviselője. Ha ez valóban így van, az a londoni gazdasági lap szerint csökkentheti is a feszültséget: kétséges ugyanis, hogy a csatlakozás után is hasonlóan nagy számban indulnának a régi tagországokba állást keresni keleti szomszédunkból.

Bulgária és Románia 2007 január elsején csatlakozik az Európai Unióhoz, amennyiben a szeptember végére elkészülő országjelentés nyomán a tagállamok – a tervek szerint decemberben – áldásukat adják az időpontra. A csatlakozási szerződés alapján ugyanakkor egy évvel elhalasztható a belépés.

A magyar diplomácia a jelöltek mielőbbi felvételét támogatja, igaz, a budapesti vezetés továbbra is keményen bírálja a verespataki aranybánya tervét. A környezetvédelmi garanciák híján aggályosnak tekintett beruházás, amelynek ügyében hétfőn Szegeden, kedden Budapesten tartottak közmeghallgatást, szerepet játszhat az esetleges halasztásban is. A környezetvédelmi tárca és civil szervezetek aggályai alapján Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő az Európai Bizottság állásfoglalását kéri az ügyben.