Kifogytunk a katonákból

Erejének végéhez ért a magyar Honvédség. „A sajtóban felmerült találgatásokkal ellentétben Magyarország nem küld katonákat Libanonba” – közölte Mátrai Zsuzsa a Külügyminisztérium helyettes szóvivője. Mátrai kiemelte, hogy részben nem is kaptunk hivatalos felkérést a misszióban történő részvételre, részben pedig a magyar Honvédség már így is több mint ezer katonát állomásoztat külföldi hadszíntereken. „Figyelembe kell vennünk korlátozott kapacitásainkat” – indokolta a magyar elzárkózást a szóvivő. Elmondta, hogy hazánk a pénteken, Brüsszelben tartott külügyminiszteri egyeztetésen is ezt az álláspontot képviselte.

Ugyanakkor a legtöbb európai állam jelentős csapattesteket irányít az izraeli-libanoni határövezetbe. Franciaország például - amely eddig csupán 200 főnyi pluszerőre tett utalást – már tegnap délelőtt jelezte, hogy akár 2 ezer fővel is hajlandó kivenni részét a feladatból. Olaszország 3 ezer katonával tud hozzájárulni a nemzetközi erőhöz. E két EU-tagország esélyes arra is, hogy megbízást kapjon a békefenntartó erők vezetésére. Kofi Annan ENSZ-főtitkár péntek délelőtt találkozott Guy Verhostadt belga miniszterelnökkel, aki bejelentette, hogy országa részéről szintén „jelentős” hozzájárulásra számíthat az ENSZ, bár a pontos létszámról később születik döntés. Az ENSZ-főtitkár érkezésekor meggyőződését fejezte ki, hogy idővel sikerül összeállítani a 15 ezer fős nemzetközi erőt. Ehhez jó kezdetre számít a miniszteri ülésen - tette hozzá.

A soros EU-elnökséget betöltő Finnország ugyancsak jelezte, hogy hozzájárul a küldetéshez, és közös csapatállításra biztatta az északi EU-országokat. Németország 1500 fős bekapcsolódást tervez, és Spanyolország, Lengyelország, Nagy-Britannia is bizonyosan részt vesz a küldetésben, de csatlakozik Szlovákia is. A balti államok viszont hazánkhoz hasonlóan csapatokkal várhatóan nem járulnak hozzá ehhez a misszióhoz. Egyelőre Oroszország is ingadozik, Moszkva azzal érvel, hogy nem látja teljesen tisztázottnak a békefenntartók státusát és jogosítványait.

Felmerült azonban, hogy hazánk – Szlovákiához hasonlóan – nem harcoló egységekkel, hanem egyéb, egészségügyi, vagy logisztikai alakulattal vehetne részt a misszióban. „Viszgáljuk a lehetőségeket” – közölte Mátrai Zsuzsa. A Honvédelmi Minisztériumban ugyanakkor a munkaidő lejártára hivatkozva nem nyilatkoztak.

Elindult azonban Afganisztánba az a 158 katona akik az északi Baglan tartományban veszik át egy újjáépítési csoport (PRT) vezetését. A magyar honvédek a holland csapatok által megkezdett munkát folytatják majd. Csapataink csütörtökön indultak az ázsiai országba, ahol először kiépítik megerősített táborukat a stratégiai jelentőségű Pol-e Khomri városában, a tartomány székhelyétől mintegy száz kilométerre délre.

A NATO erők választása azért esett erre a városkára, mivel innen ellenőrizhetik a kulcsfontosságú Kabul és az északi Mazar-e Sharif közötti autóutat is. Az északi tartományban viszonylagos nyugalom honol, de katonáink teljes körű felkészítést kaptak. A 158 katonából mindössze 13 nő, közülük négyen szolgálnak harcoló beosztásban. Külön érdekesség azonban, hogy az alakulatban helyett kapott egy különleges robbószer kereső kuytákból álló tűzszerész alakulat. A tizenkét kutyából azonban még csak néhány kísérte el a katonákat, a többiek az év végéig követik a csapatot.

A magyar katonák hatalmas kihívás előtt állnak: az északi területek lakói az elmúlt évtizedekben különösen sokat szenvedtek a harcoktól. „Biztonságos és lendületes újjáépítésben reménykedünk. A legfőbb célunk megértetni az afganisztáni lakosság minél nagyobb hányadával, hogy segíteni jöttünk. Minél többen állnak közülük mellénk, annál biztosabbá válik a feladat sikeres végrehajtása” – közölte a témával kapcsolatban csütörtökön Havril András vezérkari főnök.