Se velük, se nélkülük

Az izraeli hadsereg három napon keresztül, a január 25-re tervezett palesztin választásokig tartózkodik minden katonai akciótól. Az izraeli rádió közlése szerint a hadsereg helyi idő szerint hétfő reggeltől csütörtök délig kerülni fog bármilyen rajtaütést, kivéve, ha időzített pokolgépről vagy küszöbönálló támadásról kap értesülést. Az izraeli katonák nem fognak belépni a palesztin városokba, elkerülendő a választási folyamatba történő beavatkozásnak még a látszatát is. Hebronban, ahol mintegy 600 zsidó telepes él 20 ezer palesztin között, az urnákat polgári ruhás, pisztolyokkal felfegyverzett palesztin rendőrök fogják őrizni. Az izraeli hadsereg arra is parancsot kapott, hogy biztosítson szabad átjárást az izraeli katonai ellenőrző pontokon a választás logisztikai feladatait ellátó palesztin járművek számára. Vasárnap az izraeli és palesztin biztonsági erők egyaránt azt közölték, hogy fokozott készültséget rendeltek el arra az esetre, ha erőszakos cselekményekre kerülne sor, amelyek félbeszakíthatnák a szerdai szavazást.

A palesztin parlamenti választások bojkottjára szólított fel az Iszlám Dzsihád. A radikális fegyveres palesztin csoport egyúttal azt ígérte, hogy nem fogja megzavarni a szerdai voksolást. Közleményében ugyanakkor megerősítette álláspontját, miszerint a választások nem egyesítik, hanem megosztják a palesztin népet, ezért ők csak a szent háborút, a Dzsihádot tartják járható útnak. Az Iszlám Dzsihád korábban magára vállalta az elmúlt évben Izraelben elkövetett valamennyi öngyilkos merényletet, és nem indított egyetlen jelöltet sem a palesztin parlamenti választásokon.

Ehud Olmert ügyvezető izraeli miniszterelnök ugyanakkor egy cselekvési terv kidolgozására adott utasítást, arra az esetre, ha a Hamasz radikális palesztin szervezet elegendő szavazatot szerezne ahhoz, hogy belépjen a palesztin kormányba - közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal. Izrael már korábban elutasított bármiféle együttműködést a Hamasszal, amely a zsidó állam elpusztítására hív fel, és amely a több mint öt évig tartó palesztin felkelés idején több tucatnyi öngyilkos merényletet követett el izraeli állampolgárok ellen. A Hamasz is kijelentette, hogy nem tartják lehetségesnek a párbeszéd folytatását izraellel. Mindez veszéálybe sodorjhatja a közel-keleti békefolyamatot. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis a Hamász áll a második helyen Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalma mögött.

Izraelben márciusban tartják a választásokat
A közel-kelet másik kulcsfontosságú voksolására március 28-án kerül sor, ekkor ugyanis izraelben is előrehozott választásokat tartanak majd. A nagy kérdés az, hogy sikerül-e az Ariel Saron betegsége miatt meggyengült Kadimának visszaszorítania a szintén jobboldali Likudot. A Likud győzelme esetén ugyanis a békefolyamat lelassulhat. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Kadima Ehud Olmerttel az élén is könnyedén megnyerheti a márciusi parlamenti választásokat. Ariel Saron fő törekvése az volt a Kadima megalapításával, hogy elősegítse az izraeli-palesztin konfliktus befejezését. A párt megalapítására azért volt szükség, mert a Likud szélsőjobboldali elemei tavaly fellázadtak a miniszterelnök Gázai-kivonulási terve ellen.