Hírek

2005.12.31. 00:00

Újra a politikáé volt a főszerep

BAMA

A gazdaharag napjai
TRAKTORTÜNTETÉS A gazdatüntetés február 21-től március 13-ig tartott, több mint ezer traktor érkezett a budapesti felvonulási térre az ország minden részéből, és hivatásos tömegbecslők szerint 18 ezer ember vett részt a Kossuth téri gazdanagygyűlésen. A tüntetés eredménye Németh Imre miniszter bukása volt, akinek megtartása politi-kailag lehetetlenné vált. Eredmény, hogy a magyar gazdák szerint a semmit sokkal jobban kommunikáló, földközeli Gráf Józsefet iktatták be. Kikényszerítették az agrármegállapodás aláírását, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is ellátott kézjegyével. Ennek nagyjából a fele valósult meg. Augusztusban feleségeikkel együtt, traktorok nélkül jöttek a gazdák örömünnepet ülni, megköszönni Budapest szolidaritását. A novemberre elkészült, marhabőr kötésű gazdaprogramot azonban már Orbán Viktor pártelnök vette át a gazdák hódmezővásárhelyi nagygyűlésén azzal, hogy minden körülmények között támogatja megvalósítását. A gazdaharag napjainak azonnali eredménye volt, hogy Budapest hajléktalanjai februártól márciusig nem éheztek.

Sólyom 185, Szili 182
ELNÖKVÁLASZTÁS Amennyiben az év vesztesét keresnénk a magyar belpolitikában, akkor aligha kerülhetnénk meg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nevét. A házelnököt az államfői reményektől egy kemény politikai taktika búcsúztatta el. Így a kormánykoalíció tízfős parlamenti többsége ellenére június 7-én Szili megbukott, a házelnök 185:182 arányban szenvedett vereséget az ellenzék által támogatott Sólyom Lászlóval szemben. Mindez annak volt a következménye, hogy az SZDSZ nem volt hajlandó szavazataival az államfői székbe segíteni az általuk emberileg tisztességes, ám politikai tekintetben kiszámíthatatlan tényezőnek tekintett Szili Katalint. A háromfordulós választást kiélezett taktikai harc kísérte: az első menetben a Fidesz nem jelent meg a voksoláson, így tesztelve, hány MDF-es készül esetleg az MSZP-s jelöltet támogatni. A fideszes bojkott ezenkívül azt a célt is szolgálta, hogy megtévessze a szocialistákat, és ne próbálják lecserélni a házelnököt az SZDSZ-nek is elfogadható jelöltre. A második fordulóban a Fidesz nyílt szavazásra kötelezte saját embereit: a szavazócédulákon szereplő nevet a párt vezetői személyesen ellenőrizték. Sólyomot eredetileg a Védegylet civil szervezet javasolta elnöknek, több mint száz jobb- és baloldali értelmiségi támogatásával. Később a parlamentben a Fidesz és az MDF is mellé állt.
 
Vita moderátor nélkül
ORBÁN–GYURCSÁNY-VITA Konkrét hozadékai alig voltak, ennek ellenére a politikai közvélemény a jövő évi választások főpróbájaként értékelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök júliusi közös vitáját. A kihívó, Gyurcsány Ferenc azért kezdeményezte a nyilvános „számháborút”, mivel szerinte az ellenzék vezetője túlságosan feketére festi az ország gazdasági helyzetét. A találkozón ugyanakkor erről alig esett szó, mindkét politikus inkább azt bizonygatta, hogy ki mennyit tett kormányzati ciklusa alatt.

A közvélemény értékelése szerint a vitának nem volt egyértelmű győztese. Bár összességében a Fidesz vezetőjét többek látták meggyőzőbbnek, a „bizonytalanoknak” inkább a miniszterelnök tetszett. A kiegyensúlyozott erőviszonyok azt is jelezték, hogy a jövő évi választások idején két hasonló képességű személy méretteti meg magát, ráadásul Gyurcsány kommunikációs szinten is kemény versenytársa lehet Orbánnak.

Magyar Bálint bajban
MUCUSKA-GATE Augusztusban forró lett a talaj Magyar Bálint oktatási miniszter lába alatt, a sajtóban ugyanis olyan dokumentumok láttak napvilágot, amelyek arra utaltak, hogy a miniszter krimibe illő kémtörténetbe keveredett.
A dolog pikantériája, hogy a román Mata Hariként is emlegetett Szatmári Ildikó elcsavarta a nős Magyar Bálint fejét. A botrányt a Cotidianul nevű román napilap birtokába jutott telefonbeszélgetésekről készített jegyzőkönyv közzététele robbantotta ki. A Lorin fedőnevű Szatmári Ildikó és férje, Szatmári Tibor természetesen mindent tagadott, de az ügy mind kényesebb részleteit előszeretettel tálalta a magyar és a román sajtó. Lorin a híradások szerint minden ágyban megfordult, és ha hihetünk a híreknek, egyesek íróasztalán is kutakodhatott. Tulajdonképpen arról, hogy a hölgy mit kémlelhetett ki az oktatási tárcánál, nem szól a mese. Csekély az esélye ugyanis, hogy Magyar Bálint a párnája alatt tartotta volna a haditerveket egy kirgiz–magyar konfliktus esetére. Lehetséges, hogy a hölgy nagyban utazott és kilopta a hét lakat alatt őrzött kétszintű érettségi tételeket a miniszter mellényzsebéből, így kerülhettek azok az internetre. A felsőoktatás reformjához sok köze nem lehetett, abban a káoszban kém legyen a talpán, aki kiigazodik.

Berepülő milliárdok
REPTÉR-PRIVATIZÁCIÓ A szakszervezet egyszer még keresztbe tett, de
a második körben, decemberben az állam végül eladta a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési jogát 75 évre. A botrányos MÁV- motorkocsitender után a kormány sikert ünnepelhetett. A Budapest Airport tulajdonának 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagját rekordösszegért, 464,5 milliárd forintért vette meg a BAA brit beruházó. A britek történelmi szerencséjére éppen az üzlet megkötése előtt a szintén brit Fitch Ratings hitelminősítő leminősítette Magyarországot, ennek hatására a forint éppen abban a két napban gyengült meg, amikor a britek fizettek, fontban. Az eset a BAA számára becslések szerint csaknem 10 milliárd forint nyereséggel járt. A kormány láthatóan sürgette, hogy a pénz még idén befolyjon, noha fogadkozott, hogy a bevétel csak az államadósság törlesztését szolgálja. Azóta azonban egyre nagyobb a homály, a jelek szerint a cél most már az is, hogy a költségvetés helyzete javuljon a  bevétellel. A Fidesz újabb és újabb ötletekkel áll elő arról, mire kellene fordítani a pénzt, miközben azt is közölte, hogy kormányra kerülése esetén kész visszacsinálni az üzletet. Az év másik rekordszáma az 50 milliárd volt, ennyi állami pénzzel segíti a kormány 2010-ig a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyárat, amely 132 milliárdos beruházást hajt végre Dunaújvárosban.

Fontos napok Magyarországon

Január 1. A minimálbér összege 57 ezer forintra nőtt.

Február 14. Bozóki András vette át a kulturális tárca irányítását Hiller István MSZP-elnöktől.

Február 26. Bizonytalan eredetű ügynöklista került az internetre. Ennek hatására többen elismerték, hogy együttműködtek a kommunista titkosszolgálattal.

Április 9. Egyesült az MDF és az MDNP.

Április 15. Az MSZP Szili Katalin házelnököt választotta meg a párt köztársaságielnök-jelöltjének.

Április 25. Gráf József váltotta Németh Imrét az agrártárca élén.

Április 26. Veres János lett Draskovics Tibor pénzügyminiszter utóda.

Május 3. Ismét Vizi E. Szilveszter lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Május 10. Internetre kerültek az érettségi tételek.

Június 1. Megkezdte munkáját az Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc vagyongyarapodását vizsgáló bizottság.

Június 15. Lezárult a nyomozás a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila ügyében.

Augusztus 4. Lejárt Mádl Ferenc államfő mandátuma, Sólyom elfoglalta hivatalát.

Október 7. Harmadik Út néven választási pártot hozott létre a korábban

egymással rivalizáló MIÉP és a Jobbik.

November 12. Bihari Mihány váltotta Holló Andrást az Alkotmánybíróság élén.

Február 14. Bozóki András vette át a kulturális tárca irányítását Hiller István MSZP-elnöktől.

Február 26. Bizonytalan eredetű ügynöklista került az internetre. Ennek hatására többen elismerték, hogy együttműködtek a kommunista titkosszolgálattal.

Április 9. Egyesült az MDF és az MDNP.

Április 15. Az MSZP Szili Katalin házelnököt választotta meg a párt köztársaságielnök-jelöltjének.

Április 25. Gráf József váltotta Németh Imrét az agrártárca élén.

Április 26. Veres János lett Draskovics Tibor pénzügyminiszter utóda.

Május 3. Ismét Vizi E. Szilveszter lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Május 10. Internetre kerültek az érettségi tételek.

Június 1. Megkezdte munkáját az Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc vagyongyarapodását vizsgáló bizottság.

Június 15. Lezárult a nyomozás a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila ügyében.

Augusztus 4. Lejárt Mádl Ferenc államfő mandátuma, Sólyom elfoglalta hivatalát.

Október 7. Harmadik Út néven választási pártot hozott létre a korábban

egymással rivalizáló MIÉP és a Jobbik.

November 12. Bihari Mihány váltotta Holló Andrást az Alkotmánybíróság élén. -->

Ezek is érdekelhetik