Patthelyzet Romániában

A romániai kisebbségügyi törvény az egyik legkeményebb diót jelenti a kormánykoalíció számára – vélekedett az utóbbi időkben több bukaresti politológus és újságíró. Az RMDSZ által kidolgozott tervezetet korábban kormányjavaslatként terjesztették a parlament szakbizottságai elé, a sürgősségi elfogadásra azonban éppen a koalíciós partnerek miatt nem kerülhetett sor. Azóta szinte valamennyi párt – kormányon lévők és ellenzékiek – egymást túllicitálva igyekszik fogást találni a törvénytervezet szövegén, így próbálva növelni a népszerűségi mutatókat. A törvénytervezet elfogadásának esélye egyre távolabbivá válik, a jelenlegi állás szerint az alapfokon megkeresett szakbizottságoknak csak jövő év február 15-ig kell jelentést tenniük a jogszabályról.
A román pártok által leginkább kifogásolt részek közé tartozik a kulturális autonómiára, konkrétan pedig az autonómiatanácsok létrehozására vonatkozó fejezet. A törvény által létrehozandó autonómiatanácsok ugyanis vétójoggal bírnának valamennyi kisebbségi kérdésben, többek között például a kisebbségi intézmények vezetőit sem lehetne kinevezni az autonómiatanács jóváhagyása nélkül. Ez – állítják a román politikusok – az állammal párhuzamos struktúrákat teremtene, amely nem egyezik meg sem a hazai, sem
a nemzetközi joggyakorlattal.
Az RMDSZ szerint viszont ha nem sikerül a törvény által bizonyos jogköröket átvenni az államtól, semmi értelme csupán a jelenlegi helyzetet kodifikálni.
A négy koalíciós párt – PD, PNL, PC és RMDSZ – vezetői legutóbb hétfő este konzultáltak a kérdésben, a patthelyzetet viszont nem sikerült feloldani.
Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy az erdélyi magyarság sem egységes a kérdést illetően, a Magyar Polgári Szövetség ugyanis kevesli a kisebbségügyi törvényben rögzítendő jogokat, ezért elutasítja azt. A Szász Jenő vezette politikai csoportosulást így könnyűszerrel nevezheti az RMDSZ vezérkara a Nagy-Románia párti Gheorghe Funar barátjának, mélyítve ezáltal az erdélyi magyarságon belüli ellentéteket.
A kisebbségi törvény egyik érzékeny pontja a kulturális autonómia kérdése, amelyet az elmúlt héten megfogalmazott jelentésében az Európai Unió is szorgalmazott. A román sajtó egyértelműen a brüsszeli magyar képviselők sikerének tulajdonítja azt, hogy a kifejezés bekerült a jelentés végleges szövegébe, amelyet a román kormány is elfogadott.

Másokkal működik, csak a magyarokkal nem

Miközben a román politika jelentős része hallani sem akar a magyaroknak kedvező kisebbségügyi törvény elfogadásáról, több ízben is hangosan követelik a szomszédos országokban élő románok jogainak tiszteletben tartását. Az állami alapokból finanszírozott magyar egyetemmel kapcsolatban például több ízben is elhangzott: akkor fogják megadni, amikor Magyarország is egyetemet létesít az ott élő, alig 20 ezer főt számláló románságnak. Románia egyébként valamennyi moldovai állampolgárnak lehetőséget biztosít arra, hogy saját kérésére megkapja a román állampolgárságot is. Ugyanakkor a román állam részéről heves tiltakozást váltott ki az a tavalyi magyar kezdeményezés, hogy a határon túli – erdélyi – magyarok magyar állampolgárságot kaphassanak.