új vasfüggöny infrasugárból

A határőrségnél minden pletyka ellenére „mindössze” 150 embert bocsátanak el, a szervezet jövőre 11 ezer 500 fővel látja majd el feladatát – ezt Lamperth Mónika belügyminiszter jelentette ki tegnap, amikor a schengeni csatlakozásig hátralévő idő pontos ütemtervét, egy középtavú stratégiát írt alá Béndek József országos parancsokkal. A belügyminiszter utalt arra, az uniós csatlakozás már eddig is a határőrségtől kívánta meg az egyik legrugalmasabb hozzáállást. „Az ilyen nagyobb lélegzetvételű változások sosem mennek zökkenő nélkül. Mindennek ellenére azt gondolom, határőrnek lenni ma is komoly presztízzsel bír, kérem önöket, továbbra is eszerint végezzék munkájukat, és legyenek erre büszkék” – mondta a hangos trombitaszó és az egységes „erőt, egészséget!” köszöntés után a megjelenteknek Lamperth Mónika. Felhívta a figyelmet, hogy a szerkezeti átalakításokhoz szükséges pénzt annak ellenére biztosítja az állam, hogy a jövő évi költségvetés miatt szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat.

Az ünnepélyes szertartáson részt vettek a külső határos igazgatóságok, és az eseményen Balassagyarmat és Orosháza vezető dandártábornoka is beszámolt az eddigi tapasztalatokról. Azt mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar határőrségnek Európában meghatározó szerepe van, hiszen hazánknak az unió külső határaként nemcsak a magyar, de az Európai Unió összes polgárának biztonságát is garantálnia kell. A most aláírt dokumentum tartalmazza azt is, hogy a szomszédos országokat hogyan segítsük a felkészülésben.

A minisztertől átvéve a szót Béndek József országos parancsnok arról tájékoztatott, hogy az elmúlt időszakban az embercsempészet, az illegális bevándorlás és a közokirat-hamisítás száma is nőtt, de több mint 20 százalékkal lett több a határőrség intézkedéseinek száma is. 77 százalékkal emelkedett a határőrség által felfedett jogellenes cselekmények száma az elmúlt évi adatokhoz képest – mondta. Az illegális migrációval kapcsolatos intézkedések száma 29 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakát, így például 12 százalékkal emelkedett az elfogott embercsempészek száma. A migráció 62 százaléka kifelé irányul, Béndek József arra hívta fel a figyelmet, hogy eközben a felfedett illegális migráció aránya az „ország mélységében” 23 százalék körüli. A határőrség ugyanis nemcsak a határokon, de az ország területén is ellenőrzéseket végez.

a rendőri együttműködés a szomszédos országokkal, hogyan működik a vízumkiadás a külképviseleteken” – sorolja a kritériumokat Rádi Gyula. Ha ezeknek megfelelünk, 2007 őszén, a belügyi és igazságügyi tanács első ülésén döntenek majd arról, mikor léphetünk be a zónába. (Ha nem vagy csak részben találnak minket felkészültnek Brüsszelben, akkor sem dől össze a ház: a lényeg, hogy 2007 októberére, amikorra a SIS II is készen lesz, teljesítsük a feltételeket.) Az első ülésen persze az lenne a legjobb, ha engedélyeznék, hogy októbertől csatlakozhassunk, ám az is elképzelhető, hogy csakúgy, mint Ausztria esetében, két lépcsőben válunk a schengeni rendszer részévé. Mivel Svájcnak is ki kell várni, míg elkészül a SIS II, Rádi Gyula szerint nagy eséllyel együtt csatlakozunk a rendszerhez.

Amit az új határszabályokról tudni kell

- Bárhol át lehet majd kelni a belső határokon 2007 után?

– Igen, akár a zöldhatáron is. Sőt belső forgalomban a repülőtereken is külön folyosón, ellenőrzés nélkül lehet átlépni egy másik tagország területére. Továbbra is kötelező lesz azonban magunkkal vinni a határátlépéshez szükséges okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt).

- Visszaállítható-e a hagyományos határőrizet a belső határokon?

– Igen, ha egy tagország úgy ítéli, biztonsága szempontjából szüksége van határainak védettségére. Ezért a határátkelőket úgy kell elbontani, hogy azokat bármikor vissza lehessen helyezni. Portugália például a tavaly nyári labdarúgó Európa-bajnokság idején, Franciaország pedig a július 7-i londoni terrortámadások után élt ezzel a lehetőséggel.

- Hogyan ellenőrzik a külső határon belépőket?

– A schengeni együttműködés a személyforgalmat érinti. A határokat csak a kijelölt átkelőhelyeken, s a szükséges úti okmánnyal, szükség esetén vízummal lehet átlépni. Az érkezőt szigorúan ellenőrzik, a határőr ki is kérdezi útja céljáról, a belépést a schengeni információs rendszerben (SIS) és az útlevélbe ütött pecséttel is regisztrálják.

- Hogyan működik a központi számítógép?

– A külső határon belépő, nem EU-állampolgárok adatait tároló központi számítógépes adatbázis. Ennek segítségével bármely tagország határőrsége információt szerezhet például arról, az úti okmány tulajdonosa mikor lépett be a schengeni övezetbe, ahogy arról is, ha valamelyik tagországban kiadatás ügyében körözést adtak ki ellene vagy eltűntként tartják nyilván. A SIS-t a SIRENE-hálózat egészíti ki, ez a rendőrségeket, az igazságügyi szerveket és a vámhatóságokat köti össze.

- A külső határok ellenőrzésén kívül milyen feladata lesz a határőrségnek?

– A határőrök az ország egész területén végezhetnek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Az úgynevezett mélységi mobil ellenőrzés speciálisan felszerelt buszokról történik, ezeken a határőrökön kívül vámosok és rendőrök is dolgoznak. A határszakaszokon éjjellátó-készülékekkel és járőrözéssel szigorítják az ellenőrzést.

- Jelenleg mely országok tagjai a schengeni együttműködésnek?

– Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, illetve a nem EU-tag Izland és Norvégia. Az unió tagországai közül Nagy-Britannia, Írország, valamint a tíz tavaly csatlakozott állam nem tartozik a schengeni övezethez.

- Mi a schengeni vízum?

– A schengeni övezethez tartozó tagországban kiadott belépési engedély, amely mind a tizenöt országban korlátozás nélküli mozgást tesz lehetővé. A többi EU-tag maga dönthet arról, elfogadja-e érvényes vízumként.

a rendőri együttműködés a szomszédos országokkal, hogyan működik a vízumkiadás a külképviseleteken” – sorolja a kritériumokat Rádi Gyula. Ha ezeknek megfelelünk, 2007 őszén, a belügyi és igazságügyi tanács első ülésén döntenek majd arról, mikor léphetünk be a zónába. (Ha nem vagy csak részben találnak minket felkészültnek Brüsszelben, akkor sem dől össze a ház: a lényeg, hogy 2007 októberére, amikorra a SIS II is készen lesz, teljesítsük a feltételeket.) Az első ülésen persze az lenne a legjobb, ha engedélyeznék, hogy októbertől csatlakozhassunk, ám az is elképzelhető, hogy csakúgy, mint Ausztria esetében, két lépcsőben válunk a schengeni rendszer részévé. Mivel Svájcnak is ki kell várni, míg elkészül a SIS II, Rádi Gyula szerint nagy eséllyel együtt csatlakozunk a rendszerhez. Amit az új határszabályokról tudni kell - Bárhol át lehet majd kelni a belső határokon 2007 után?

– Igen, akár a zöldhatáron is. Sőt belső forgalomban a repülőtereken is külön folyosón, ellenőrzés nélkül lehet átlépni egy másik tagország területére. Továbbra is kötelező lesz azonban magunkkal vinni a határátlépéshez szükséges okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt).

- Visszaállítható-e a hagyományos határőrizet a belső határokon?

– Igen, ha egy tagország úgy ítéli, biztonsága szempontjából szüksége van határainak védettségére. Ezért a határátkelőket úgy kell elbontani, hogy azokat bármikor vissza lehessen helyezni. Portugália például a tavaly nyári labdarúgó Európa-bajnokság idején, Franciaország pedig a július 7-i londoni terrortámadások után élt ezzel a lehetőséggel.

- Hogyan ellenőrzik a külső határon belépőket?

– A schengeni együttműködés a személyforgalmat érinti. A határokat csak a kijelölt átkelőhelyeken, s a szükséges úti okmánnyal, szükség esetén vízummal lehet átlépni. Az érkezőt szigorúan ellenőrzik, a határőr ki is kérdezi útja céljáról, a belépést a schengeni információs rendszerben (SIS) és az útlevélbe ütött pecséttel is regisztrálják.

- Hogyan működik a központi számítógép?

– A külső határon belépő, nem EU-állampolgárok adatait tároló központi számítógépes adatbázis. Ennek segítségével bármely tagország határőrsége információt szerezhet például arról, az úti okmány tulajdonosa mikor lépett be a schengeni övezetbe, ahogy arról is, ha valamelyik tagországban kiadatás ügyében körözést adtak ki ellene vagy eltűntként tartják nyilván. A SIS-t a SIRENE-hálózat egészíti ki, ez a rendőrségeket, az igazságügyi szerveket és a vámhatóságokat köti össze.

- A külső határok ellenőrzésén kívül milyen feladata lesz a határőrségnek?

– A határőrök az ország egész területén végezhetnek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Az úgynevezett mélységi mobil ellenőrzés speciálisan felszerelt buszokról történik, ezeken a határőrökön kívül vámosok és rendőrök is dolgoznak. A határszakaszokon éjjellátó-készülékekkel és járőrözéssel szigorítják az ellenőrzést.

- Jelenleg mely országok tagjai a schengeni együttműködésnek?

– Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, illetve a nem EU-tag Izland és Norvégia. Az unió tagországai közül Nagy-Britannia, Írország, valamint a tíz tavaly csatlakozott állam nem tartozik a schengeni övezethez.

- Mi a schengeni vízum?

– A schengeni övezethez tartozó tagországban kiadott belépési engedély, amely mind a tizenöt országban korlátozás nélküli mozgást tesz lehetővé.

A többi EU-tag maga dönthet arról, elfogadja-e érvényes vízumként. Teendők a schengeni csatlakozásig: - Külső határok további erősítése, létszám-átcsoportosítás

- Felkészítés nemzetközi rendészeti missziókra, külképviseletek biztosítására

- A technológia kialakítása

- Gazdálkodási szervek átalakítása

- Végrehajtó állomány növelése -->