Rászállt az ügyvédekre az APEH

[caption id="" align="alignleft" width="323"] Színt vallanak az ügyvédek. Még az APEH székházán belül sem egyöntetű a vélemény arról, hogy a szerződésekkel kijátsszák a szabályokat vagy sem.
[/caption]A jövő év második felében felerősödő ellenőrzések tesztje zajlik – mondta el egy érintett jó nevű ügyvédi iroda egyik tagja annak kapcsán, hogy húsz nagy iroda ellenőrzésekor az adóellenőrök úgy találták: a megbízási jogviszony keretében dolgozó jogászok valójában alkalmazottak. Vagyis szerződéseik színleltek. Az ügyvédek álláspontja ezzel teljesen ellentétes. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke osztja kollégái véleményét.

2006. július elsejéig érvényes moratórium van az APEH számára színlelt szerződések vizsgálatára és a törvényben előírt büntetés és pótlékok kivetésére. A parlamenti „kegyelmi időszak” letelte utánra a kormány szigorú fellépést helyezett kilátásba. (A munkaügyi ellenőröknek azonban most sem kötik meg a kezüket az ilyen szerződések átminősítésében, s szeptember elseje óta szabadságvesztéssel sújtható az a munkaadó, aki színlelt szerződéssel alkalmaz embereket.)

A vita amiatt támadt, hogy az ügyvédi törvény kimondja: az ügyvéd nem állhat munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban. Más helyütt, az ügyvédi irodákra vonatkozó előírások közt is a jogszabály következetesen tagokról (mint az irodák alapítóiról) szól, s külön szabályozza az alkalmazott ügyvédek helyzetét. Ők kizárólag az alkalmazó másik ügyvéddel vagy irodával létrejött munkaviszony alapján dolgoznak. A megbízás vagy munkaviszony elkülönítését azonban alaposan összezavarja az a paszszus, amely engedélyezi, hogy az alkalmazott ügyvéd a munkáltató hozzájárulásával más ügyvédet helyettesítsen. Akár olyat is, aki megbízási jogviszonyban dolgozik.

Az ügyvéd szabad és független – írja a törvény. Nem is az iroda, hanem az ügyfél (megbízó) utasításai alapján kell az ő érdekében eljárnia. Márpedig a körvonalazódó munkajogi kritériumok közt az egyik első az, hogy egy szerződés akkor leplez munkaviszonyt, ha tipikus az erre jellemző alá-fölé rendeltség, a konkrét mozzanatokra is kiterjedő munkáltatói utasítási jog. De a törvény alapján az ügyfél a megbízást nem az ügyvéddel, hanem az irodával köti meg. A színlelt szerződésekre okot adó körülmény még az is, ha a megbízott kizárólag egy megbízó (cég) számára dolgozik, annak irodájában és eszközeivel. Márpedig ez fennáll sok ügyvédi irodára is. A törvény szelleméből azonban az olvasható ki, hogy elsődleges a függetlenség és az ezt garantáló munkaviszony-tilalom. S ha ezt megszegi, az ügyvéd akár kamarai tagságát is elveszítheti, amely egyenlő a hivatástól eltiltással.

Lényeges eltérés a munkaviszony és az ügyvédi munka között, hogy utóbbiakra a tevékenységük során okozott károkért a polgári jogi kárfelelősség érvényes. Sőt ha az iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd saját vagyonával korlátlanul felel. Alkalmazottnál erről szó sem lehet. Információnk szerint az ellenőrzéseket végző revizorok álláspontját sokan nem osztják az APEH-ben sem. Kíváncsiak voltunk hivatalos véleményükre, de a kapott válasz mindössze a színlelt szerződésekkel kapcsolatos általánosságokat tartalmazza. A kialakult vita a közel tízezer magyarországi ügyvéd közül pár százat érint. Azokat, akik nagy, neves, gyakran valamely külföldi hálózat itteni irodájában dolgoznak, s noha (a régi kifejezéssel) egyéni ügyvédek, máshonnan nem fogadnak el megbízást.