Vízkorszak jön Európában

[caption id="" align="alignleft" width="280"] Magyarországon a Kapos áradása okozta a legnagyobb gondot az elmúlt napokban, a kitelepítettek legtöbbje már hazatérhetett
[/caption]Már a Duna magyarországi szakaszát is elérte az az árhullám, amely a folyó németországi és ausztriai szakaszán rendkívüli árvízhelyzetet okozott. A vízügyi igazgatóság szakértője szerint nálunk nem lesz szükség különleges intézkedésekre. „Az előrejelzések szerint a Duna Nagybajcsnál valamivel 610 centiméteres vízállás felett fog tetőzni, ezen a szakaszon kell csak elrendelni a harmadfokú árvízvédelmi készültséget, de vészhelyzetre itt sem kell számítani” – mondta lapunknak Magyarics András, az igazgatóság munkatársa. (2002 augusztusában ugyanitt 800 centiméternél is magasabb szinten tetőzött a folyó.) Győr, Komárom, Esztergom nincs veszélyben, ezeken a szakaszokon az igazgatóság a másodfokú készültséggel számol. Budapesten a Duna 650–660 centiméteres vízállással tetőzik majd, ami azt jelenti, hogy valószínűleg le kell zárni az alsó rakpartot. „Más intézkedésre nem hiszem, hogy szükség lenne, az előrejelzések szerencsére a következő egy hétre nem jeleznek komoly mennyiségű csapadékot a folyó vízgyűjtő területein” – emelte ki Magyarics András.

A mellékfolyókon, mint a Rábán vagy a Lajtán levonuló árhullámok befolyásolják jelentősen a Duna vízszintjét. „Idén nem lesz olyan komoly a zöldár, mint 2002-ben” – mondta a szakértő. A Tisza vízgyűjtő területeit szerencsére elkerülte a Romániára hullott csapadék, ezért a szőke folyó mellett nem kell nagyobb mértékű árvízre számítani az idén.
Nyugat-Európában 11-re emelkedett a halálos áldozatok száma, összesen ennyien vesztették életüket vagy tűntek el Ausztriában, Svájcban és Németországban. A svájci fővárosban, Bernben helikopterrel kellett kitelepíteni több családot, miután a víz áttörte a gátakat és házakat zárt körül. A településen most földcsuszamlásoktól tartanak, mert a környező hegyoldalak teljesen átáztak a napokon keresztül tartó folyamatos [caption id="" align="alignleft" width="173"] A svájci főváros, Bern folyóparti részeit napok óta csak motorcsónakkal lehet megközelíteni, az országban földcsuszamlásoktól tartanak
[/caption]esőzésektől. A svájci hatóságok szerint az árvizek következtében négyen vesztették életüket, két embert pedig eltűntnek nyilvánítottak.

Ausztriában is négyre emelkedett a halottak száma. Nyugati szomszédunknál tegnap már stabilizálódott a folyók és tavak vízszintje, illetve egyes területeken megindult a lassú apadás. Több helyiséget azonban még mindig körülzárva tart a víz, ezeket légi úton látják el élelmiszerrel és ivóvízzel. Tirol és Voralberg tartományokban több út továbbra is járhatatlan az átfolyások, földcsuszamlások miatt. Bajorországban is életét vesztette egy ember a napok óta tartó áradásokban. A tartomány Alpok menti régiójában már levonult a folyókon az árhullám, ám a Duna még mindig árad a térség egyes részein, tegnap Ingolstadtnál tetőzött 644 centiméteren. Más dunai városokban még készülnek az árvízre, Kelheimben előreláthatólag 720 centiméteren tetőzik majd az ár. Passauban átmenetileg javult a helyzet, mivel az Inn folyón levonult az árhullám.

A német tartományban még csak most kezdődött a károk felmérése, de az előzetes becslések szerint is eurómilliárdok úsztak le a folyón. A károk mértéke Ausztriában is elérte az egymilliárd eurót (246 milliárd forintot), Svájcban eddig megközelítőleg félmilliárd eurónyi kár keletkezett a lakóházakban, középületekben és az infrastruktúrában. Eddig másfél milliárd eurós kár keletkezett Romániában, ahol Székelyudvarhely környékén kritikus a helyzet. Tizenhárom halott, három eltűnt – az itteni árvíz tegnap délutáni mérlege. Az eltűntek között van egy négyéves székelykeresztúri kislány is. „Kevés az esélye, hogy még élve találjuk az eltűnteket, de a keresést nagy erőkkel folytatjuk” – nyilatkozta a Hargita megyei prefektus kabinetfőnöke. Adrian Panescu szerint az elhunytak 62 és 93 év közöttiek, zömmel nők. A legtöbb – kilenc áldozatot Farkaslaka községben, illetve a hozzá tartozó falvakban követelte az ár.

A keddről szerdára virradó éjszakán a heves esőzések miatt a Szejke-patak és a Fehér-Nyikó annyira megduzzadt, hogy átlépte a gátat, és hatalmas erővel zúdult az Udvarhely környéki magyar falvakra. Másfél ezer ház vált lakhatatlanná, utak, hidak és vasútvonalak rongálódtak meg. A székely anyavárosként számontartott Udvarhely vasúton már egyáltalán nem érhető el, és Székelykeresztúr irányából közúton sem lehet megközelíteni. A hodgyai református templomban derékig ért a víz, Nyikómalomfalvát gyakorlatilag leradírozta a térképről az ár. Tegnap reggel megérkezett a Debreceni Vízmű Rt. hat szakembere, akik a magukkal hozott felszereléssel Szombatfalván segítenek a pincékben levő víz kiszivattyúzásában. Van olyan pince, ahol csak húsz centi mély a víz, de máshol eléri a kétméteres mélységet is.

A mentés részeként állattetemek százait kezdték az iszapból kiemelni. A fertőzésveszély elkerüléséért ezeket külön erre a célra kialakított gödörbe temetik. Több mint kétezer szárnyas, sertések, nyulak, lovak, tehenek százai, valamint nyolcvan méhcsalád esett áldozatul a katasztrófának. Tegnap a helyszínen járt Markó Béla RMDSZ-elnök, román kormányfőhelyettes és Vasile Blaga belügyminiszter is. Az ár addigra visszahúzódott, újabb esőzéstől egyelőre nem kell tartani.

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Magyar segítséggel folyik a kármentés Udvarhelyszéken, ahol legalább tizenhárom emberéletet követelt az áradás
[/caption]Az utóbbi napokban bekövetkezett árvíz Erdély más vidékeit sem kímélte. Szatmár megyében 13 településen 600 házba hatolt be a víz, Arad városának több utcája vált járhatatlanná. A belügyminiszter adatai szerint az idei romániai árvizek eddig összesen 66 halálos áldozatot követeltek.

Az évről évre ismétlődő áradások a globális felmelegedés következményei – vélekednek a lapunknak nyilatkozó szakemberek. „Ha csak egy-egy ilyen különleges esemény következne be, azt még lehetne a véletlen számlájára írni, de az utóbbi időszakban sok történt. Szaporodnak az árvizek, földcsuszamlások, özönvízszerű esőzések, és ez a kidolgozott éghajlatváltozási modelleknek is megfelel” – mondta Takács-Sánta Károly, a Védegylet gondozásában megjelent éghajlatváltozással foglalkozó könyv szerkesztője. Mika János meteorológus szerint mindennaposakká válhat a közeljövőben, hogy ilyen nagy mennyiségű csapadék hullik nagyon rövid idő alatt egy területen. Véleményét alátámasztani látszik, hogy valószínűleg az eddigi rekorder 1999 helyett 2005 augusztusa lesz minden idők legcsapadékosabb nyári hónapja. „A szokásos 50–70 milliméternyi csapadékmennyiség négyszerese hullott, bár nem egyenletesen. A Kisalföldön és a Nyírségben kevesebb esett, máshol több.”

A kutató elmondása szerint minél melegebb a Föld felszíne feletti légtömeg a nagyobb magasságokban annál hidegebb a levegő. A melegben nagyobb mennyiségű vízpára keletkezik, ami a hideg rétegeket elérve könnyebben kicsapódik. Ebből mi azt érezzük, hogy megnő az eső valószínűsége. „Az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy a passzátövezetben keletkező anticiklonok hatása csökkenti hazánkban a csapadékos napok számát. Ám ha ilyen hatás nincs, megnő a csapadék valószínűsége és mennyisége” – kommentálta lapunknak a jelenséget Mika János. Szerinte ez okozza az idén tapasztalt özönvízszerű felhőszakadásokat. Az esőket a Genovai-öbölben keletkezett alacsony nyomású légörvények, úgynevezett ciklonok okozták. „Korábban nyaranta egy-két ilyen ciklon indult meg, most egyedül az elmúlt két hónapban öt, és még egynek az érkezésére számítani lehet. Ez azért nem normális” – tette hozzá Mika János.

Visszavonulóban a somogyi árhullám

Tegnapra egy család kivételével visszaköltözhettek otthonaikba a Kapos áradása miatt veszélyeztetett házak lakói. Az elöntött utcákból kiszivattyúzták a vizet, elkezdődhetett a takarítás, a fertőtlenítés és a károk felmérése. A Kapos áradása miatt két napon át 181 lakás állt víz alatt a megyeszékhely nyolc utcájában. Ez csaknem félezer lakót érintett. Nyolc lakásból húsz embert kellett kitelepíteni, s voltak, akik ideiglenesen rokonoknál, ismerősöknél találtak menedéket. Most az elöntött pincékből, épületekből szivattyúzzák a vizet a katasztrófavédelem munkatársai. Harmincfős stáb alakult a katasztrófavédelem, az önkormányzat munkatársaiból, műszaki szakemberekből, akik felkeresik az érintett épületek tulajdonosait, s elkezdik a károk felmérését. Ezzel párhuzamosan a biztosítótársaságokhoz is azzal a kéréssel fordultak, hogy soron kívül intézzék a károsultak bejelentéseit. A védekezés során 10 ezer homokzsákot és 100 köbméter homokot használtak fel. Átlagosan kétszázan dolgoztak a gátakon. Csak az utak fertőtlenítéséhez egy mázsa klórmeszet és 500 liter nátronlúgot használtak. Az ár nagyságára jellemző, hogy a fészerlaki vízmércét meg kellett „toldani” – mondta el Heizler György katasztrófavédelmi igazgató. Ezeket a mércéket az addigi legmagasabb vízszintnél egy méterrel magasabbra, Fészerlaknál négy méter magasságúra építették. Most azonban 456 centiméteren tetőzött a Kapos azon a szakaszon. A víz azóta 60 centit apadt.

A Kapos áradása miatt két napon át 181 lakás állt víz alatt a megyeszékhely nyolc utcájában. Ez csaknem félezer lakót érintett. Nyolc lakásból húsz embert kellett kitelepíteni, s voltak, akik ideiglenesen rokonoknál, ismerősöknél találtak menedéket. Most az elöntött pincékből, épületekből szivattyúzzák a vizet a katasztrófavédelem munkatársai. Harmincfős stáb alakult a katasztrófavédelem, az önkormányzat munkatársaiból, műszaki szakemberekből, akik felkeresik az érintett épületek tulajdonosait, s elkezdik a károk felmérését. Ezzel párhuzamosan a biztosítótársaságokhoz is azzal a kéréssel fordultak, hogy soron kívül intézzék a károsultak bejelentéseit. A védekezés során 10 ezer homokzsákot és 100 köbméter homokot használtak fel. Átlagosan kétszázan dolgoztak a gátakon. Csak az utak fertőtlenítéséhez egy mázsa klórmeszet és 500 liter nátronlúgot használtak. Az ár nagyságára jellemző, hogy a fészerlaki vízmércét meg kellett „toldani” – mondta el Heizler György katasztrófavédelmi igazgató. Ezeket a mércéket az addigi legmagasabb vízszintnél egy méterrel magasabbra, Fészerlaknál négy méter magasságúra építették. Most azonban 456 centiméteren tetőzött a Kapos azon a szakaszon. A víz azóta 60 centit apadt. A svájci főváros, Bern folyóparti részeit napok óta csak motorcsónakkal lehet megközelíteni, az országban földcsuszamlásoktól tartanak Magyarországon a Kapos áradása okozta a legnagyobb gondot az elmúlt napokban, a kitelepítettek legtöbbje már hazatérhetett Magyar segítséggel folyik a kármentés Udvarhelyszéken, ahol legalább tizenhárom emberéletet követelt az áradás -->