Vagyonokért őrzött emlékmű

[caption id="" align="alignleft" width="169"] A Szabadság téri szovjet emlékműnél ma már nem csak szervezett tiltakozás idején állnak rendőrök
[/caption]– Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek! – Ez a jelmondat szerepel a Szabadság téren található, hosszú ideje vihart kavaró emlékmű oldalán. A téren magasodó alakzatot az évek során többször is festékkel öntötték le, és számos alkalommal tiltakoztak létezése miatt különböző csoportok. A Szabadság tér ma már rendezett, zöldterületekkel övezett hely. Az idilli képet azonban durván megtöri a szovjet emlékművet körbevevő fémkordon. Olyan látvány, mintha épp tüntetésre készülne a rendfenntartó alakulat. Ráadásul hatalmas teret von el a környezettől. – Eleve furcsának tartom, hogy ilyen emlékmű van itt. A vaskerítés elvesz egy csomó helyet a tértől. Olyan, mint egy focimeccsen, amikor a szurkolókat akarják megfékezni – mondta a Reggelnek Joe Grey, aki Amerikából érkezett hazánkba néhány hétre.

A Külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályától megtudtuk: az emlékművet valójában egy magyar–orosz kormányközi megállapodás védi. A szerződés betartatását pedig egy vegyes bizottság, a Hadi Sírgondozó Bizottság végzi. Ebben a testületben a külügyi és a honvédelmi tárca is képviselteti magát. – Amikor elkezdődött a téren a mélygarázs építése, az emlékmű megbontásakor tizenöt szovjet katona földi maradványát tárták fel. Nemzetközi szerződések és a két ország közötti megállapodás alapján az emlékművet visszaállították eredeti állapotába. Bár elmozdítása nem volt lehetetlen, az emlékmű mégis a helyén maradt. Ugyanis Oroszországban, Rudkinóban, hatalmas katonai temetőt és emlékművet építtetett az orosz vezetés, az államadósság terhére.

A Don-kanyarnál elesett magyar katonák emlékére készült a nyughely, amelynek területét hazánknak adományozta az orosz állam. A márvány emlékművön 19 ezer magyar katona neve szerepel. A magyar kormány ezek után szavatolta a Szabadság téri emlékmű háborítatlanságát – mondta lapunknak a vegyes bizottság helyettes vezetője, dr. Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. A magyar–orosz szerződés 1996-ban lépett érvénybe. A megállapodás többek között rendelkezik az orosz–magyar temetkezési helyek, emlékművek és más kegyeleti létesítmények fenntartásáról, ápolásáról. Eszerint hazánknak saját költségére kell gondoskodnia a területén található orosz emlékhelyekről. Ugyanilyen kötelezettségnek kell eleget tennie az orosz partnernek is. A Szabadság téri atrocitások miatt fokozott ellenőrzésre volt szükség.

– Rendőreink ez év tavaszától őrzik az emlékművet. Mindennap járőröznek a munkatársak, az esti órákban pedig folyamatos az őrzés. A biztonsági intézkedésre nincs külön keret, ezt a normál működési költségek fedezik. Kollégáimnak ez az adott időszak szolgálati feladata. A kordonokat a Budapesti Rendőr-főkapitányság helyeztette ki a rongálók távoltartására – mondta a Reggelnek dr. Mészáros Péter, az ötödik kerület rendőrkapitánya.

Rendelet a hősökért

A szerződés a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről és sírjaik jogi helyzetéről szól. A rendeletet azért hozták, hogy biztosítsa az elesettek méltó nyughelyét. A jogszabály szerint ezt a háború áldozatainak védelmére vonatkozó normák szerint kell megtenni.