2005.08.26. 00:00
Munkaerőhiány fenyegeti a fejlett országokat
Több nagy hagyományú ipari ország gazdasága számíthat gazdasági válságra a fejlett világban. Ennek oka az, hogy a hatvanas években született generáció lassan nyugdíjba megy, a mostani korosztályokban pedig egyre kevesebben vannak. A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya szerint 2008-tól tűnnek el a baby boom-generáció tagjai a munkaerőpiacról, a rákövetkező 15 évben a legfejlettebb államok munkaereje növekedésének nyolcvan százaléka az ötvenesek évfolyamaiból fog származni. Az évszázad közepén pedig az aktív korúak 60 százaléka lesz hatvan évnél idősebb.
[caption id="" align="alignleft" width="308"]
Az ő korosztályuk lassan nyugdíjba megy, a fiatalokat nem érdekli a pálya
[/caption]A Deloitte Németországot, Japánt, Olasz- és Spanyolországot nevezi meg a gazdasági válság potenciális áldozatának. A népesség fogyásának mértékét a Római Birodalom hanyatló időszakában tapasztalthoz hasonlítják a szerzők. Az egészségügy, az energetika, a közigazgatás és néhány termelő ágazat különösen veszélyeztetett. Ausztrália egészségügye például már jövőre 31 ezer betöltetlen álláshellyel fog küszködni, s hasonló a helyzet az Egyesült Államokban is. Ott 2012-re egymillió nővér fog hiányozni az ellátásból.
A torzuló korfa mellett már a jelen problémái is sújtják a gazdaságokat. Egyes ágazatokban rendkívül súlyos képzési aránytalanságok mutatkoznak, amelyek miatt az amerikai termelő cégek 80 százaléka munkaerőhiánnyal kénytelen szembenézni. Az ottani gyáriparos szövetség már meg is kongatta a vészharangot. A helyzet egyre komolyabb: az 1998 és 2008 között műszaki és természettudományi területről nyugdíjba vonulók helyére alig 198 ezer végzős lép.
A 2006-ot követő tíz évben a korunk húzóágazatának tekintett információtechnológia területén létrejövő 1,3 millió új munkahelyből 300 ezer betöltetlen lesz. Ennek oka az, hogy az USA-ban a felsőoktatásban tanulók mindössze öt százaléka választja a természettudományi és mérnöki karokat, Németországban ma alig 36 ezren végeznek mérnökként. Az arányok e téren is mindinkább eltolódnak a feltörekvő ázsiai országok javára. A rakétatempóban fejlődő Kínában az egyetemeken tanulók 42 százaléka reál tárgyakat hallgat. A fiatalok érdeklődésének elfordulása e szakmáktól összekapcsolódik az oktatás általános színvonalának csökkenésével. Ennek következményeképpen az amerikai fiatalok egyharmada tanulhat tovább – bármit.
