Kevesebbet költ virágra a magyar

[caption id="" align="alignleft" width="298"] A magyar vásárlók számára ma még sajnos luxusnak számít a mindennapi virágvásárlás. Erre évente mindössze 3500 forintot költünk.
[/caption]Magyarországon évente fejenként mintegy 14 euróért (3500 forintért) vásárolunk virágot, főként névnapok, születésnapok és a különféle más ünnepek alkalmából. Ez nemzetközi összehasonlításban igencsak kevés: az európai vásárlási statisztikákat vezető Svájcban személyenként évi 124 euró jut a díszítő funkciójú növényekre. A magyar vásárlók számára ma még a mindennapi virágvásárlás egyértelműen luxusnak számít, ám az életszínvonal növekedése minden bizonnyal a dísznövényre fordított kiadások emelkedését is előrevetíti. Ebben nemcsak a kiskereskedők, de az a mintegy 8-10 ezer család is bízik, amelyik a Dísznövény Szövetség és Terméktanács adatai szerint dísznövények termesztésével foglalkozik. A termesztés szabadföldi körülmények között 2,4 ezer hektáron, fedett területen (elsősorban üvegházakban és fóliasátrakban) pedig 320 hektáron folyik.

A bizonyos növények számára igencsak kedvező klimatikus viszonyok ellenére sem tekinthető Magyarország virágnagyhatalomnak, hiszen Európában összesen 150 ezer hektáron, mintegy 60 ezer gazdaságban foglalkoznak dísznövénytermesztéssel. A legjelentősebb virágellátónak mindenképpen Hollandia számít, a világ exportált és importált teljes dísznövénymennyiségének 50-60 százaléka átfut az országon. A mintegy 55 milliárdos hazai dísznövénypiacból 8-9 milliárddal részesednek a külföldről behozott növények. A külkereskedelmi mérleg ezen a területen passzív, hiszen a termelők évente csak 2-2,5 milliárd forintnyi dísznövényt exportálnak. A kivitelben a faiskolai termékek, a rózsatő és a szárazvirág dominál. A fő felvevőpiacok az Európai Unió tagországain kívül Románia, Ukrajna és Oroszország.

Míg a faiskolai termékek mintegy 60, a cserepes növények pedig körülbelül 10 százalékos szeletet hasítanak ki a piacból, a vágott virág az ágazat hazai teljesítményének alig 30 százalékát adja. Bár minden termékcsoportban meghatározók a külföldi nemesítésű fajták, az importtermékek a növényházi vágott virágokat fenyegetik a leginkább. A Dísznövény Szövetség és Terméktanács elsősorban az ágazatban rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Az ágazat termékkibocsátása az életszínvonal növekedésével együtt járó magasabb fogyasztás következtében emelkedik majd, így fontos szerepet tölthet be a vidéki népesség megtartásában és a munkahelyteremtésben.

Ha a dísznövényágazat megkapná a más kertészeti ágazatokhoz hasonló támogatást, Magyarország néhány éven belül Kelet-közép-Európa virágellátó országává válhatna – vélik a szakértők. Az ötlet realitását mutatja, hogy a környező országok mindegyike több virágot importál, mint amennyit termeszt. A befektetést segítő támogatásokra főként az üvegházak létesítéséhez lenne szükség, hiszen elsősorban korszerű termesztőberendezésekkel lehet versenyképes minőségű és árú terméket előállítani.

Treer András, a legnagyobb hazai virágpiac, az 523 tagot számláló Flora Hungaria szakmai ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: mivel a hagyományosan nagy keresletű időszakokon kívül a dísznövények iránti igény alacsony, a virágüzletek működtetői a gyorsan romló termékben rejlő kockázatot és a kisebb forgalmat magasabb árakkal igyekeznek kompenzálni. Ezért gyakran előfordul, hogy a virágpiacokon és a boltokban tapasztalható árak között öt-tízszeres a különbség.

A virág-kiskereskedelem nagy átalakulás elé néz, mivel a virágboltosok számára egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a barkácsáruházakban és a hipermarketekben jóval alacsonyabb áron kínált dísznövények. Eddig főként cserepes növényt lehetett így vásárolni, de a nyugati tapasztalatok alapján előbb-utóbb a vágott virágok is megjelennek. Az Egyesült Királyságban egyébként már automatákból is lehet tíz-húsz napos garanciával csokrokat vásárolni. A virágüzletek egy része a forgalom csökkenésére máris a választék bővítésével, helyettesítő és kiegészítő termékek bevonásával reagált.