Hírek

2005.08.11. 00:00

Idő kérdése az atomterror

Hat évtizeddel a hirosimai atomtámadás után újabb nukleáris rémálom izgatja a köztudatot – írja a Die Presse című osztrák lap.

Csák E.–Gyulay Z.

Észak-Korea és Irán tömegpusztítófegyver-raktárai valós fenyegetést jelentenek a stabilitásra, valamilyen formában azért a nemzetközösség mégiscsak ellenőrzés alatt tudja tartani. Van azonban egy másik veszélyforrás is, amelynek pusztító erejét aligha lehet az atombombáéval összevetni, viszont annál akutabb: a terroristák radioaktív anyagokkal követhetnek el merényleteket. Már nem lehet messze az idő, amikor valamelyik nyugati nagyvárosban úgynevezett piszkos bombákat vetnek be – figyelmeztetnek a szakértők: Rolf Tophoven, az esseni terrorizmuskutató intézet vezetője és Friedrich Steinhäusler, a salzburgi egyetem professzora.

„A forgatókönyv semmi esetre sem tartozik a sci-fi világába” – mondta a közelmúltban Kofi Annan. Az ENSZ főtitkára tisztában van a helyzet komolyságával. A „piszkos bombákat” ugyanis az atombombákkal ellentétben otthon is össze lehet barkácsolni, a tervrajzok máris elérhetők az interneten. Lényege: a közönséges ipari robbanóanyagot radioaktív burkolattal látják el, s a robbanás során néhány lakóháznyi területen sugárszennyezés léphet fel. Közvetett bizonyítékok utalnak arra, az al-Kaida, Oszama bin Laden terrorhálózata máris készített nukleáris pokolgépet. Egy feltételezett terroristáról – José Padilláról – kiderült, hogy konkrét tervek alapján „piszkos bombát” akart robbantani. Az amerikai állampolgárságú férfit 2002 májusában a chicagói repülőtéren Pakisztánból jövet fogták el.

A szükséges sugárzó anyagot viszonylag könnyű beszerezni: megtalálható például orvosi műszerekben, ipari mérőkészülékekben. Virágzik a világméretű atomcsempészet is, az urán és a plutónium keresett cikk a feketepiacon. A „piszkos bombának” a pusztításon kívül messzemenő pszichológiai hatása is van: a sugárzástól való félelmükben az emberek elmenekülnek az érintett városokból. A dolgozók tarthatnak attól, hogy a robbanáshoz közel eső munkahelyükön megbetegszenek. A gazdasági károk tehát felbecsülhetetlenek.

Önként adódik a kérdés: hogyhogy nem vetették be még a terroristák ezt az eszközt? A terrorkutató szakember válasza: „a merénylők egyelőre nyilvánvalóan megelégedtek azokkal a sokkoló hatású jelenetekkel, amelyeket klasszikus bombával értek el”.

Phenjan garanciákat kér tárgyalópartnereitől

Egyelőre bizonytalan, sikerül-e megállapodni Észak-Koreával nukleáris programjának leállításáról. A pekingi hatoldalú tárgyalások 3 nap után nem hoztak látványos eredményt, teljes kudarcról azonban nem lehet beszélni. A felek (a két Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország) megállapodtak abban, hogy augusztus 29-én ismét találkoznak. A szándék közös, csak a lépések sorrendisége tér el. Valamennyi érintett azt szeretné, ha Észak-Korea atommentes lenne, és rendeződnének kapcsolatai a világgal. Washington úgy véli, hogy Phenjannak nem szabad zsarolnia állítólagos atombombájával, s teljesen le kell mondania a nukleáris fegyverekről. Betiltaná az áramtermelő atomlétesítményeket is, s attól tart: a Phenjan által tervezett könnyűvizes reaktor átalakítható katonai célokra. Észak-Korea szerint az első az, hogy az USA vonja ki (állítólagos) atomfegyvereit Dél-Koreából, és nemzetközi garanciákat kér az ország biztonságára. Ráadásul elvárná, hogy az atomleszerelésért cserébe a külföld nyújtson segítséget a gazdaság helyreállításához. Christopher Hill amerikai küldöttségvezető közölte: az új hatoldalú egyeztetés előtt sor kerülhet kétoldalú megbeszélésekre is Phenjan és Washington között.

Valamennyi érintett azt szeretné, ha Észak-Korea atommentes lenne, és rendeződnének kapcsolatai a világgal.

Washington úgy véli, hogy Phenjannak nem szabad zsarolnia állítólagos atombombájával, s teljesen le kell mondania a nukleáris fegyverekről. Betiltaná az áramtermelő atomlétesítményeket is, s attól tart:

a Phenjan által tervezett könynyűvizes reaktor átalakítható katonai célokra.

Észak-Korea szerint az első az, hogy az USA vonja ki (állítólagos) atomfegyvereit Dél-Koreából, és nemzetközi garanciákat kér az ország biztonságára. Ráadásul elvárná, hogy az atomleszerelésért cserébe a külföld nyújtson segítséget a gazdaság helyreállításához. Christopher Hill amerikai küldöttségvezető közölte: az új hatoldalú egyeztetés előtt sor kerülhet kétoldalú megbeszélésekre is Phenjan és Washington között. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!