A többségnek az uniós felzárkózás távolinak tűnik

Ezen a héten arról kérdeztük a napilapvásárlókat, hogy szerintük a következő 10–15 évben sikerül-e elérni ezt a célkitűzést, utoléri-e Magyarország az Európai Unió fejlettebb országait. Az eredmények szerint a megkérdezettek többsége nem nagyon bizakodó: 38,2% szerint csak kevésbé valószínű, hogy Magyarország fel tudna zárkózni, 41%-uk pedig úgy gondolja, hogy a felzárkózás egyáltalán nem valószínű. Mindössze a válaszadók 12,2%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon valószínűnek tartja, hogy Magyarország az elkövetkezendő 10–15 évben eléri az Európai Unió fejlett országainak szintjét.

Pártpreferencia szerint elemezve a válaszokat, kiderül, hogy a kérdéssel kapcsolatos optimizmust, illetve pesszimizmust nagyban befolyásolja a válaszadó pártállása. A legbizakodóbbak a kormánypártok szavazói: az SZDSZ táborának több mint egyharmada gondolja úgy, hogy nagyon valószínű a felzárkózás, és minden negyedik MSZP-szavazó is ezen a véleményen van. A legborúlátóbbak a parlamenten kívüli, kisebb pártok szavazói: többségük (68,3%) egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország a következő évtizedben utolérhetné a fejlettebb EU-országokat. A parlamenti ellenzéki pártok közül az MDF-re voksolók körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint kevés esély nyílik a felzárkózásra. A Fidesz támogatói gondolják legnagyobb arányban (48%) úgy, hogy a felzárkózás középtávon egyáltalán nem valószínű.
A felsőfokú végzettségűek az átlagnál magasabb arányban látják nagyon valószínűnek a fejlett uniós országok színvonalának elérését, míg a legkevésbé bizakodók között az átlagnál nagyobb arányban vannak a középfokú végzettségűek.

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói magatartás tanszéke, valamint az ASM Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le.