A számvevőszék őrkatona, akinek nem adtak puskát

Amennyiben az ÁSZ disznóságot talál, feljelentést köteles tenni a rendőrségen. Kezdeményezhetik a kifogásolt intézmény kereteinek zárolását, ilyesmire azonban nem emlékezhetünk a számvevőszék történetéből. Az elnök évente beszámolót is köteles írni az Országgyűlésnek. Ilyenkor az ÁSZ-elnök felszólítja az ellenőrzött intézményeket: adjanak számot, mit tettek a feltárt hibáik ellen.

Az ÁSZ ebben az esetben csak postás. Magyarán az ellenőr továbbítja az ellenőrzött levelét az Országgyűlésnek a magáé mellett. Tevékenységük koronája, ha kifogásaik miatt jogszabályt alkot a törvényhozás. Vagyis becsuk egy addig sarkig tárt kiskaput, amelyen ömlött ki a közpénz. A számvevők a nyilvánosság erejére számítanak. Kár, hogy a korrupciós ügyekről és a hivatali hatalom révén elsíbolt milliókról ma már olyan egykedvű arccal olvasunk, mintha a horoszkópunkat néznénk. Annyi ügy van már, hogy belekopik az olvasó felháborodása. A sajtóra számítani pedig esetlegesség.

Az ÁSZ a pártokkal szemben lehet a legkeményebb. A szabálytalanul felhasznált összeg kétszeresét fizettetheti be. Ezt várnánk másutt is, hiszen a közpénzek felhasználásának ellenőrzése is közpénzből folyik. Megbírságolhatnák a minisztereket és más felelősöket is, hogy ne legyinthessenek az ÁSZ-ra. Hogy a törvénynek visszatartó ereje legyen.