2005.07.05. 00:00
Elkel-e a légitársaság?
Ma zárul le az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. tárgyalásos eljárása a Malév eladásáról. Ha a nemzeti légitársaság most sem talál vevőre, akkor továbbra is az adófizetők állhatják a veszteségeit.
Az első magánosítási akció tavaly novemberben futott zátonyra, s bár kérők, jelentkezők akadtak, de keveset ígértek a Malévért, így a nemzeti légitársaság 99,95 százaléka továbbra is az állam kezében maradt. Az újabb tenderben március végén hirdettek eredményt, az ÁPV Rt. igazgatósága ezt a pályázati fordulót is sikertelennek ítélte. Ekkor döntött úgy az állami vagyon kezelésével megbízott társaság, hogy tárgyalásokba bocsátkozik a kérőkkel, hátha a szóbeli egyeztetéseken egyezségre lehet jutni.
A Malév olyan menyasszony, amelynek van ugyan hozománya, de az elmúlt évek folyamán az is megcsappant. 2003 végén a légitársaság közgyűlése az 1000 forintos részvények árfolyamát 10 forintra kívánta leszállítani a folyamatos vagyonvesztés miatt. Már akkor is jobbára a hitelezők jóindulatán múlott, hogy nem indult a Malév ellen csődeljárás, hiszen a cég rövid lejáratú hitelállománya elérte a 30 milliárd forintot, s a Budapest Airportnak is tartoztak 2–2,5 milliárddal. A Malév mostani teljes adóssága 33–36 milliárd forint között van
– közölte a Reggellel Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója.
Már az is óriási eredmény, hogy a Malév eladósodását, veszteségeit valamelyest sikerült megfékezni. Míg a társaság vesztesége 2003-ban 4,3 milliárd forint volt, addig 2004-ben már csupán 2,1 milliárd forint. Csak a tulajdonos állam többszöri tőkeinjekciója tartotta életben a Malévot, amely a veszteségek ellenére évről évre javít mutatóin, s a térség egyik vezető társaságává vált a 3 millió utassal, a 27 ezer járattal és az 58 nemzetközi célállomással. (Az állam általi támogatás ellentétes az Európai Unió szabályaival, ezért is sürgető az értékesítés – a szerk.) Ha így van, mégis miért veszteséges a vállalat? Elsősorban azért, mert a Malévnak kevés a saját gépe, a járatok bérlése pedig igen drága – tudtuk meg Németh Krisztinától, a Malév szóvivőjétől. Ahhoz, hogy a nemzeti légitársaság nyereséges üzemmé váljon, 40-50 milliárd forintos tőkeinjekcióra lenne szükség – nyilatkozta lapunknak a közelmúltban Gönci János vezérigazgató. Az állam ilyen mértékű tőkét nem tud a társaságba fektetni, így került sor a magánosításra, amelynek harmadik fordulója ma zárul le. Az érdeklődök között a legesélyesebbnek a szibériai KrasAirt tartják, amely a negyedik legnagyobb orosz légitársaság (vezérigazgatója Borisz Abramovics, Roman Abramovics Chelsea-tulajdonos testvére). Korábban pályázott az Argus Capital Ltd, amelynek tőkeerejét 172 millió dollárra (35,5 milliárd forintra) taksálják,
s ringbe szállt a milánói Air Europe, a Demján Sándor nevéhez köthető Euroinvest Rt., valamint az Aviation Solution befektetési konzorcium. Hogy most hányan pályáznak, az csak ma derül ki, döntés pedig körülbelül egy hónap múlva várható.
Ami biztos, egy kormányhatározat értelmében az állam a Malév adósságainak átvállalására és rendezésére megfelelő garanciákat kér – mondta lapunknak az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója. Fontos kérdés az is, hogy a vevő mekkora tőkeinjekciót hajlandó a Malévbe pumpálni, hiszen a légitársaság nyereséges működtetésének ez alapvető feltétele. Oravecz Péter ugyanakkor nem tartja azt sem kizártnak, hogy most sem lesz eredménye a kiírásnak, hiszen az adósság rendezése és a tőke emelése nélkül az állam továbbra sem látja biztosítottnak a társaság megnyugtató működését.
Hogy a Malév eladása járhat-e a jegyek árának emelkedésével, erre Németh Krisztina szóvivő egyértelmű nemmel felelt. A piaci verseny ezt gyakorlatilag kizárja – mondta.
A Malév vesztesége
Év Veszteség2001 5 milliárd forint
2002 2,3 milliárd forint
2003 4,3 milliárd forint
2004 2,1 milliárd forint
Forrás: Reggel-gyűjtés
2001 5 milliárd forint
2002 2,3 milliárd forint
2003 4,3 milliárd forint
2004 2,1 milliárd forint
Forrás: Reggel-gyűjtés -->
