Ma döntenek Schröderről

[caption id="" align="alignleft" width="275"] Az unió soros elnöke, Tony Blair előtt jó néhány, feloldhatatlannak látszó ellentét tornyosul, köztük a régi és az új tagok szembefordulása
[/caption]Az elbukott tartományi választások után a szociáldemokraták és koalíciós társuk, a Zöldek mind kevesebb politikai-társadalmi támogatásra számíthatnak, ezért a kormány mozgástere alaposan leszűkült. Csakhogy az alkotmány előírásai igencsak megnehezítik a képviselőház feloszlatását és a választások előrehozatalát.
Silke Stokar, a Zöld-frakció szóvivője helyesnek tartaná, ha az alkotmánybíróság haladéktalanul állást foglalna a kényes ügyben, s megvizsgálná az eljárás törvényességét. A bizalmatlansági szavazást ugyanis eredetileg úgy képzelték a törvényhozók, hogy az ellenzéknek legyen esélye új kancellár állítására. Most azonban maga Schröder követ el „harakirit”, hívei pedig várhatóan tartózkodnak a szavazástól, s így hozzájárulnak ahhoz, hogy a kancellár elérje kitűzött célját. Ha leszavazzák őt, Horst Köhler államfő három héten belül kénytelen feloszlatni a parlamentet, majd kiírni a választásokat.
Megfigyelők szerint az SPD jelenleg sajátos, „tudathasadásos” állapotban leledzik: sikeresnek tartja ugyan Schröder reformpolitikáját, ám Müntefering pártelnök mégis arról győzködi a frakciót, hogy ne szavazzon bizalmat a kancellárnak. Az ellenzék képmutatónak és károsnak tartja
a nagyobbik kormánypárt magatartását. Angela Merkel a konzervatívok kancellárjelöltje nem bánja, hogy a választókat az urnákhoz kérik, mert jó eséllyel ő lehet Schröder utódja.

Ferenc miniszterelnök fölvetésével, miszerint az unióban „egyenlőbb elbánás kell

a magyar gazdáknak”.

Michael Mann a Reggel brüszszeli tudósítójának kérdésére azt mondta: a brüsszeli bizottság az unió kizárólagos javaslattevő joggal rendelkező alapintézménye, ebbéli munkája során amúgy sem foglalkozhat interjúkkal. Amit Gyurcsány Ferenc a BBC-nek fogalmazott meg, – nevezetesen, hogy először azok mezőgazdasági támogatásához kell hozzányúlni, akik ma háromszor annyit kapnak, mint a magyarok – azt a magyar félnek a tanácsban kell tárgyalóasztalra tennie. Ugyanis a tanács, méghozzá az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács – a csúcstalálkozók fényképezőgépbe mosolygó testülete – hozza az olyan súlyú döntéseket, mint a közösségi költségvetés, illetve a hosszú távú pénzügyi keretegyezmény. Ám vessék föl a magyarok a tanácsban, illetve tétessék napirendre, hogy pontosan miképpen változtatnák meg a közösségi mezőgazdasági politikát! – utalt Michael Mann az unió eljárási szabályaira. A brüsszeli bizottság agrárszóvivője a Reggel kérdésére azt mondta: nem tud róla, hogy más tagállam kezdeményezett volna ilyesmit.

Emlékeztetett: a július elsejétől hivatalba lépő soros brit elnökség programját ismertető Tony Blair kormányfő sürgette ugyan a közös mezőgazdasági politika alapos átszabását, de pontos javaslatokkal mindeddig nem állt elő. Ugyanakkor a brüsszeli bizottság valóságos motorja a közös agrárpolitika reformjának – idézte fel az agrárszóvivő.

A Bizottság javaslatára került a 25 agrárminiszter – így a magyar – elé az a tervezet is, amely végülis egy hete, Luxemburgban politikai megállapodáshoz vezetett: a vidékfejlesztés pénzügyi részaránya nő

a közös mezőgazdasági politika egészén belül. Ennek részleteiről azonban még egyezkedni kell – vagyis a megfelelő tárgyalóasztalnál megfelelően képviselni a nemzeti érdeket. Mint ahogy egyezkedni szükséges a hosszú távú pénzügyi keretegyezményről, amelyről a legutóbb nem sikerült megállapodni.

Ferenc miniszterelnök fölvetésével, miszerint az unióban „egyenlőbb elbánás kell

a magyar gazdáknak”.

Michael Mann a Reggel brüszszeli tudósítójának kérdésére azt mondta: a brüsszeli bizottság az unió kizárólagos javaslattevő joggal rendelkező alapintézménye, ebbéli munkája során amúgy sem foglalkozhat interjúkkal. Amit Gyurcsány Ferenc a BBC-nek fogalmazott meg, – nevezetesen, hogy először azok mezőgazdasági támogatásához kell hozzányúlni, akik ma háromszor annyit kapnak, mint a magyarok – azt a magyar félnek a tanácsban kell tárgyalóasztalra tennie. Ugyanis a tanács, méghozzá az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács – a csúcstalálkozók fényképezőgépbe mosolygó testülete – hozza az olyan súlyú döntéseket, mint a közösségi költségvetés, illetve a hosszú távú pénzügyi keretegyezmény. Ám vessék föl a magyarok a tanácsban, illetve tétessék napirendre, hogy pontosan miképpen változtatnák meg a közösségi mezőgazdasági politikát! – utalt Michael Mann az unió eljárási szabályaira. A brüsszeli bizottság agrárszóvivője a Reggel kérdésére azt mondta: nem tud róla, hogy más tagállam kezdeményezett volna ilyesmit.

Emlékeztetett: a július elsejétől hivatalba lépő soros brit elnökség programját ismertető Tony Blair kormányfő sürgette ugyan a közös mezőgazdasági politika alapos átszabását, de pontos javaslatokkal mindeddig nem állt elő. Ugyanakkor a brüsszeli bizottság valóságos motorja a közös agrárpolitika reformjának – idézte fel az agrárszóvivő.

A Bizottság javaslatára került a 25 agrárminiszter – így a magyar – elé az a tervezet is, amely végülis egy hete, Luxemburgban politikai megállapodáshoz vezetett: a vidékfejlesztés pénzügyi részaránya nő

a közös mezőgazdasági politika egészén belül. Ennek részleteiről azonban még egyezkedni kell – vagyis a megfelelő tárgyalóasztalnál megfelelően képviselni a nemzeti érdeket. Mint ahogy egyezkedni szükséges a hosszú távú pénzügyi keretegyezményről, amelyről a legutóbb nem sikerült megállapodni. Az unió soros elnöke, Tony Blair előtt jó néhány, feloldhatatlannak látszó ellentét tornyosul, köztük a régi és az új tagok szembefordulása -->