Hírek

2005.06.15. 00:00

Az örök érvényű Benes

Ne essék szó többé a Benes-dekrétumokról! Ha mégis, az a szlovákiai magyar kisebbségnek előnytelenebb lenne, mint a szlovákoknak – véli a szlovák államfő.

Gyulay Zoltán

[caption id="" align="alignleft" width="95"] Gasparovic szerint a szlovákiai magyarokat kitelepítésükkel nem érte semmiféle méltánytalanság
[/caption]Ivan Gasparovic államfő a szlovákiai magyarság meghurcoltatását törvényesítő, egykori csehszlovák elnök, Edvard Benes dekrétumainak felemlegetését idejétmúltnak tartja. Szerinte a dekrétumoknak „adott időszakban volt jelentőségük”, és olyan intézmények szentesítették, amelyek a fasizmus feletti győzelmet követően keresték az utat. „Ezt az egész világ méltányolta, és ma is méltányolja” – mondta. A szlovák elnök magánvéleménynek tekinti Frantisek Miklosko szombaton, Budapesten elhangzott véleményét. A szlovák kereszténydemokrata (KDH) képviselő az Adalbert-díj átvételekor a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a kollektív bűnösség elve alapján végrehajtott vagyonelkobzásokért, a magyar iskolák betiltásáért, a csehországi kényszermunkára hurcolt magyarok megalázásáért. Miklosko bocsánatkérését a szélsőségesen nacionalista Jan Slotá zólyomi polgármester egyszerűen hazaárulásnak minősítette. Mindazért, amit a Benes-dekrétumok nyomán el kellett szenvedniük. A hivatalos szlovák politika közel fél évszázad múltán sem követte meg őket, s amit a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó MKP ismét sürget.

Gasparovic szerint a bocsánatkérés „csakis a kölcsönösség elve szerint lehet méltányos, de úgy is csak bizonyos mértékig”. A most egy éve államfővé megválasztott Ivan Gasparovic viszszautasítja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) anyagi jóvátételt célzó követeléseit, amelyeket Bugár Béla, az MKP elnöke április elején Észak-Komáromban megfogalmazott. Bugár ekkor a bocsánatkérést és a jelképes kárpótlást sürgette. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákia ezt a zsidókkal és a Szlovákiából kitelepített németekkel szemben már régen megtette, a magyaroknak pedig máig adós vele. Gasparovic erre azt válaszolta: egyetért a gázkamrákban elpusztult zsidók és a kitelepítések során agyonlőtt kárpáti németek megkövetésével és kártalanításával. A magyarokkal ilyesmi nem történt, ezért helyteleníti az MKP követeléseit.

A mind erőteljesebb németországi, ausztriai és a hozzájuk felzárkozó magyar követelésekkel szemben Pozsony és Prága makacsul kitart, s nem hajlandó eltörölni a közjogilag ma is érvényes Benes-dekrétumokat.
Václav Klaus cseh elnök mindent elkövet azért, hogy a szudétanémetek elűzésének jogosságát a második világháború után újból igazolja. Ehhez képest egészen új hangnemet ütött meg Jiri Paroubek kormányfő, aki a cseh miniszterelnökök közül elsőként mutat hajlandóságot a szudétanémet antifasisztákkal szemben jelképes gesztusra. De csakis velük szemben.

A kormányközeli Pravo című lapnak írt jegyzetében Paroubek késznek mutatkozott arra, hogy a csehek „bizonyos mértékig” ismerjék el „történelmi felelősségüket” több mint hárommillió német ajkú elűzése miatt. Az akkori intézkedés annak idején bevett, mára azonban elavult elve volt a kollektív bűnösség megállapításának.

Edvard Benes (1884–1948)

Cseh politikus. Az első világháború idején a Monarchia-ellenes emigránsok egyik meghatározó alakja. Csehszlovákia létrejötte után 1918-tól 1935-ig külügyminiszter. Köztársasági elnök 1935-től. A Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény aláírása után lemond, és külföldre távozik. Rövid ideig Párizsban, majd Londonban tevékenykedik, 1940 és 1945 között a csehszlovák emigráns kormány miniszterelnöke.

Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy honfitársai hivatalos keretek között harcolhattak a brit hadseregben. A Szovjetunióval is barátsági szerződést írt alá 1943-ban. Ellenezte a partizán-hadviselést, mondván, hazája túl messze van a frontvonalaktól, de egyetértett a Heydrich elleni merénylettel. A háború után, 1946-tól köztársasági elnök. Igyekezett összekötő szerepet játszani a Kelet és a Nyugat között, de 1948-ban a kommunista hatalomátvételt követően lemondott, és rövidesen elhunyt.

Nevéhez fűződnek azok a dekrétumok, amelyek a szudétanémet, a magyar és a lengyel nemzetiségűeket kollektív bűnösnek kiáltották ki, és lehetővé tették erőszakos kitelepítésüket szülőföldjükről.

Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy honfitársai hivatalos keretek között harcolhattak a brit hadseregben. A Szovjetunióval is barátsági szerződést írt alá 1943-ban. Ellenezte a partizán-hadviselést, mondván, hazája túl messze van a frontvonalaktól, de egyetértett a Heydrich elleni merénylettel. A háború után, 1946-tól köztársasági elnök. Igyekezett összekötő szerepet játszani a Kelet és a Nyugat között, de 1948-ban a kommunista hatalomátvételt követően lemondott, és rövidesen elhunyt.

Nevéhez fűződnek azok a dekrétumok, amelyek a szudétanémet, a magyar és a lengyel nemzetiségűeket kollektív bűnösnek kiáltották ki, és lehetővé tették erőszakos kitelepítésüket szülőföldjükről. Gasparovic szerint a szlovákiai magyarokat kitelepítésükkel nem érte semmiféle méltánytalanság -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!