A devizában felvett hitel értékálló maradhat

[caption id="" align="alignleft" width="281"] A devizában felvett lakáskölcsönök kamatai gyorsabban estek, mint a forinthiteleké. Van ok az örömre.
[/caption]Ezekben a napokban néhány száz, de legfeljebb egy-kétezer forinttal magasabb összegű számlákat kapnak azok, akik devizában fölvett hitelüket törlesztik. Ennek a forint gyengülése az oka. Az egyelőre kismértékű törlesztőrészlet-emelkedés miatt azonban nem érdemes kapkodni, s esetleg forintalapúra cserélni a devizahitaleket. Tatár Attila, a www.bankweb.hu pénzügyi szakértője jelzi, hogy az esetleges hitelcsere esetén azonnal ki kellene fizetni a tőketartozáson elszenvedett árfolyamveszteséget. Ez nyilván sokkal rosszabb árfolyamot jelent, mint a hitel felvételekor meglévő érték. Euróhitel esetében akár 40 forintot is lehet bukni eurónként. Számolni kell továbbá az előtörlesztés egyszeri költségeivel, ami devizahitelnél nem olyan tragikus, de van. Kiváltásra a legjobb lehetőség a szabadfelhasználású forinthitelnél adódik, de ez sem olcsó. Ha lakáshitel fölcseréléséről van szó, akkor számolni kell az értékbecslés költségeivel, a közjegyző díjával és a banki folyósítás költségeivel. Összességében mintegy harmadával növekedhet így meg a havi törlesztőrészlet.

Tatár Attila jelezte, az elmút időszak forintgyengülése után most ismét erősödik a nemzeti valuta. Ha tehát a magyar gazdaságban nem történik olyan negatív esemény, amely tartósan elmozdítaná a jelenlegi értékarányokat, akkor egy-két hónap múlva helyreállhatnak a jelenlegi törlesztési szintek. Kedvezőtlen változásnak ugyanis nincs reális veszélye. A devizahitelek tehát valószínűleg értékállók maradnak, s megtartják népszerűségüket. Általában forintban van szükségünk hitelre. Így a bank a folyósított devizahitel összegét átszámítja forintra. Ilyenkor a bank vételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná ügyfelétől azt a devizaösszeget, aminek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az ügyfél a törlesztőrészletet forintban fizeti, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna ügyfelének a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. A vételi árfolyam szükségszerűen alacsonyabb az eladásinál.

A devizahitelek havi törlesztőrészlete két részből tevődik össze. A tőketörlesztésből és a kamatfizetésből. Ezek nagysága is változhat. Ennek alapja a kamatemelkedés, illetve az árfolyamgyengülés. Aminek napjainkban tanúi vagyunk. Célszerű tehát, hogy az adós hitelfelvételi döntésénél kalkuláljon a törlesztőrészlet jelentős ingadozásával, illetve tartós növekedésével. Igaz ugyan, hogy a forintalapú hitelek havi törlesztőrészlete jóval magasabb, mint a devizahiteleké, de legalább kiszámítható.