Szoros lehet a végeredmény

Lapzártakor még tartott a 42 millió állampolgár szavazatainak összeszámlálása, hiszen Párizsban és Lyonban este tízig voltak nyitva a választóhelyiségek. Az utolsó felmérések az alkotmányt elutasítók csekély többségét jelezték. Mindamellett az sem kizárt, hogy hétfőn meglepetésről számolnak be a híradások. Chirac elnök utolsó tévébeszéde után ugyanis olvadni látszott az ellenzők tábora, ami átbillenthette a mérleget.
Az első hivatalos adatok szerint több mint 25 százalékos volt a részvételi arány. Ez öt százalékkal haladja meg a maastrichti szerződésről rendezett, 1992-es népszavazáson ugyanebben az időpontban mért részvételi arányt. Az euró bevezetését intézményesítő maastrichti referendumon végül az igenek győztek Franciaországban, igaz, mindössze 51,04 százalékos arányban.
Az időjárás, melynek általában befolyása van a részvételi arányra (a jó idő inkább a távolmaradásnak kedvez), vasárnap nem volt egyforma Franciaországban: sütött a nap az ország déli és keleti részén, viszont esős, viharos időjárás honolt északon és az Atlanti-óceán partvidékén.
A franciák jelentős része jó alkalmat látott a referendumban arra, hogy megbüntesse Jacques Chirac francia államfőt az öt éve legmagasabb, 10,2 százalékos munkanélküliségért és más gazdasági problémákért.
A nemleges szavazatok győzelme súlyos csapást mérne a 72 éves államfőre két évvel az elnök- és parlamenti választások előtt. Chirac leszögezte, hogy a nem győzelme esetén sem mond le, és sokan úgy látják, hogy inkább népszerűtlen miniszterelnökét, Jean-Pierre Raffarint meneszti.
Politológusoknak még sokáig elemezniük kell az utolsó hónapok történéseit, hiszen úgy látszott, a francia nép simán megszavazza az uniós alaptörvényt. Elvégre azt éppen volt elnökük, Valéry Giscard d’Estaing vezetésével szövegezték meg. A dokumentum ügye mégis mélyen megosztotta a gallok országát.
A helyeslők táborát az államfő és miniszterelnöke, Jean-Pierre Raffarin vezette, csatlakozott hozzájuk az ellenzéki szocialisták vezére, François Hollande is. A leszavazók csapata Laurent Fabius volt szocialista kormányfő és a szélsőjobboldali Le Pen körül sorakozott föl. A nemmel szavazók a szociális szempontok előtérbe helyezését, az „ultraliberális” gazdasági modell megváltoztatását, az üzemek külföldre telepítésének leállítását vagy Törökország EU-csatlakozásának megakadályozását követelték. Csupa olyan dolgot tehát, amelynek vajmi kevés köze van az alkotmányhoz. A franciák szavazása befolyásolhatja a hollandokat, a briteket és a dánokat is. Utóbbi két ország közölte, hogy már nem is szavaznának az alkotmányról, ha az elbukna az említett két tagállamban. Brit sajtóértesülések szerint a londoni kormány ejteni fogja a jövő tavaszra előirányzott népszavazást, ha a vasárnapi francia referendum eredménye nemleges  lesz. Tony Blair kormányfő hoszszas ellenzés után tavaly közölte, hogy Nagy-Britanniában is referendumot tartanak a lakosság körében népszerűtlen szerződésről. Ennek időpontját még nem írták ki, de hivatalos közlések szerint a kormány 2006 tavaszát tekinti céldátumnak.
A holland miniszterelnök az EU alkotmányának támogatására szólította fel az ország lakosságát három nappal a népszavazás előtt. Jan-Peter Balkenende érvelése szerint a közösség alaptörvénye több demokráciát biztosít a földrésznek. Hollandiában fölényben vannak az alapszerződés ellenzői, az utóbbi időben egyes felmérések szerint arányuk hatvan százalékra emelkedett. Ben Bot külügyminiszter arra szólította fel honfitársait, hogy ne hagyják magukat befolyásolni a franciaországi referendum kimenetelétől. Franciaországhoz hasonlóan a vita Hollandiában sem az alkotmány szövegéről szól.
A tervezet ellenzői sokkal inkább a kormány tevékenységét bírálták. A kormányfő annak a nézetnek adott hangot, hogy egy esetleges hollandiai nem jelentős mértékben ártana az európai integráció egyik éllovasának tartott ország tekintélyének. Hollandia mindig is az integráció motorja volt, ezért Brüsszelt is meglepte a hollandok elutasító magatartása.
Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza néhány napja azt mondta: ha a franciák elutasítják az uniós alkotmányt, komoly gazdasági és monetáris következményekkel járhat. A hátrányok főként a tavaly csatlakozott tagállamokat érik, mert a befektetők kivonhatják tőkéjüket a térségből.
Mások úgy vélik, az alkotmány elbukásával a régi tagországok gyorsabban, az újonnan csatlakozottak lassabban fejlődnének. Az alkotmány hiánya miatt ugyanis nehezen lépne érvénybe a hétéves költségvetés, s elmaradna az újabb bővítés is.
Az elmúlt hetekben ellentmondásos hírek láttak napvilágot arról, hogy készült-e B terv arra az esetre, ha a franciák leszavazzák az alaptörvényt.
Kiszivárgott hírek szerint létezik ilyen elképzelés, s ennek lényege, hogy a francia „nem” esetén hasonlóképpen járnak el, mint korábban a maastrichti vagy a nizzai szerződés esetében. A Európai Unió tagállamai megegyeznének valamilyen engedményben, amely az alkotmány lényegi pontjait nem érintené, de segítségével elérhetővé válna, hogy egy második szavazáson a nemmel szavazók is elfogadják az alkotmányt. Ezt a lehetőséget azonban a francia miniszterelnök keddi nyilatkozatában kizárta.
Ha az igen győz, akkor sincs indok pezsgőbontásra, hiszen a teljes törvénybe iktatási folyamat még messze nem lefutott. Brüsszel mindenképpen a tervezett népszavazások megtartását szorgalmazza majd.

Franciaország: május 29.

Hollandia: június 1.

Luxemburg: július 10.

Lengyelország: várhatóan az elnökválasztással együtt tartják szeptemberben

Dánia: szeptember 27.

Portugália: egy időben az októberi helyhatósági választásokkal

Írország: valószínűleg 2006 elején

Nagy-Britannia: ha megtartják, 2006 tavaszán

Csehország: feltehetően 2006 júniusában<keretes5942<keretes5943

Franciaország: május 29.

Hollandia: június 1.

Luxemburg: július 10.

Lengyelország: várhatóan az elnökválasztással együtt tartják szeptemberben

Dánia: szeptember 27.

Portugália: egy időben az októberi helyhatósági választásokkal

Írország: valószínűleg 2006 elején

Nagy-Britannia: ha megtartják, 2006 tavaszán

Csehország: feltehetően 2006 júniusában Fölösleges borúlátás Szent-Iványi István (SZDSZ), az Európai Parlament képviselője úgy véli, az alkotmányozási folyamatnak mindenképpen folytatódnia kell a francia

szavazás eredményétől függetlenül. Egy átfogó alaptörvény helyett 8–10 szerződés-kiegészítést kell elfogadtatni. Reformra viszont szükség van, mert a működés a jelenlegi taglétszám mellett igencsak lelassult. Magyarország számára mindemellett hátrányos, hogyha új alkotmány híján folytatódik a jelenlegi rendszer. Brüsszel készültségben Hétfőn közös nyilatkozatot tesz közzé Juncker luxemburgi kormányfő, az EU soros elnöke és José Manuel Barroso bizottsági elnök. Csak találgatni lehet, mi áll majd a közleményben. Brüsszel számára az igazi fejtörést egy viszonylag magas francia elutasítási arány jelentheti. Az elemzők ugyanis Európa-szerte egyetértenek abban, hogy a francia kampány nem utolsósorban arról szólt, hogy az ellenzők elutasítják magát az egész Európai Uniót, főként a kibővült közösséget. -->