Hírek

2005.05.18. 00:00

Lehet, hogy nincs is al-Kaida

Biztonsági szakemberek azzal az új elmélettel álltak elő, hogy eltúlzott a Bush-kormányzat félelme a „hálózatok hálózatától”.

Toronyi Attila

[caption id="" align="alignleft" width="298"] Az iraki robbantások, lefejezések értelmi szerzője Abu Muszab az-Zarkávi, aki számos felfegyverzett csoportot irányít. A terroristavezér a közelmúltban megsérült, de elmenekült a kórházi ápolás elől.
[/caption]Nemrég hajszál híján elfogták az al-Kaida iraki csoportjának vezetőjét. Amerikaiak üldözőbe vették Abu Muszab az-Zarkávi autóját, ám a terrorista kiugrott a kocsiból és kicsúszott a katonák keze közül. A vezér testőrét azonban sikerült elfogni. Egy laptopot is találtak az autóban, amelyen Oszama bin Ladenhez kapcsolódó dokumentumokat találtak. Az „iraki emírt” ezt követően Ramádi egyik kórházában ápolták. A sebesült terrorista azonban nem volt hajlandó befeküdni, hanem kísérőivel együtt sietősen távozott. Az orvost időközben kihallgatták az amerikai hadsereg képviselői. Az elmúlt napokban az amerikai haderő nagyszabású offenzívát indított Irak nyugati részén Zarkávi híveinek semlegesítésére. A jordániai származású terroristára Washington 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki.

Kézre került viszont az al-Kaida hármas számú vezetőjének tartott Abu Faradzs al-Libi. Elfogása Pervez Musarraf szerint cselekvőképtelenné tette a szervezetet. A pakisztáni elnök úgy véli, hogy a terrorszervezeten belül nem létezik olyan központi parancsnoki stáb, amely a csoport támadásait összehangolná. Libi letartóztatása mindamellett nem vitte közelebb a hatóságokat Oszama bin Laden kézre kerítéséhez. A BBC nemrég bemutatott egy dokumentumfilmet, amelyből kiderül: Bin Laden nem egyéb pumpolható pénzeszsáknál. Hatalmas vagyonát gyilkos ötletek finanszírozására használja, ám nem irányít semmiféle csúcsszervezetet.

„A rémálmok hatalma”, amelyet a brit közszolgálati tévé a késő esti órákban vetített, egyértelművé teszi: a tudatos rémisztgetés jól átgondolt forgatókönyv szerint folyik – az USA politikai céljainak érdekében. Amerikai politikusok ezt tették akkor is, amikor váltig állították, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, s ezért háborút kell indítani Irak ellen. A New York-i ikertornyok ellen elkövetett merényletet követően Bush azzal érvelt, hogy az al-Kaida már hatvan országban hozott létre sejteket. A dokumentumfilm viszont feltárja: az amerikaiak sehol sem találták Afganisztánban az al-Kaida nyomát. 2004 őszéig csaknem hétszáz embert tartóztattak le a terrorellenes törvények alapján, közülük tizenhetet találtak bűnösnek. Ám eddig még senkit sem fogtak el, aki bizonyítottan az al-Kaida tagja lett volna.

Bill Durodie brit biztonságpolitikus azt állítja, hogy a nemzetközi terrorszervezet nem is létezik. Nincsenek úgynevezett alvó sejtek, nincs radikális iszlám központ. Muzulmán szélsőségesek persze végrehajtanak merényleteket, de ezeket egymástól független csoportok szervezik. Az al-Kaida mítoszát az amerikai FBI tudatosan építette föl. Egy bizonyos Dzsamal al-Fadl 2001-ben önként jelentkezett tanúnak a tanzániai és kenyai amerikai nagykövetség elleni robbantások ügyében. Ő dobta be a köztudatba az állítólagos „világszervezetet” és emlegette vezérként Bin Ladent mint az események irányítóját. Al-Fadl még Szudánban ismerkedett meg a szaúdi milliomossal, akire megharagudott, miután anyagi természetű kérdéseken összekülönböztek, és akit meglopott. Az amerikai nyomozóirodának viszont kapóra jött a készséges tanú vallomása. Új személyazonosságot biztosított al-Fadlnak, és százezer dollárral hálálta meg számára  a „hasznos információkat”.

A BBC filmjétől némileg eltérő véleményt képvisel az angol Jason Burke. A radikális iszlám igaz története című könyv szerzője szerint bár az al-Kaida akcióképessége csökkent, nézetrendszere egyre népszerűbb, ami megkönnyíti önkéntesek toborzását. Az állandóan üldözött Bin Ladennek igen korlátozott a mozgástere, ám erre voltaképpen nincs is szüksége. Elég, ha üzeneteket küld, szent háborúra biztat a sátánként lefestett ellenséggel szemben. Szeptember 11. óta csaknem két tucat hangos, illetve videoközleményt rögzített, s azok körbejárták a világot. Hírszerzők úgy értesültek, hogy növekszik az ellentét az al-Kaida közép-ázsiai és arab tagjai között. Ez komoly hatással lehet a szervezet jövőjére. A vetélkedés akkor erősödött föl, amikor letartóztatták a szervezet harmadik emberét.

A líbiai al-Libi nem szívelte az ázsiaiakat, ezért az elfogott üzbégek, csecsenek és tádzsikok információt szolgáltattak az al-Kaida arab tagjairól. Lehallgatták Libi telefonbeszélgetéseit, s ebből kiderült: a terrorszervezet feltételezett „műveleti főnöke” tartotta ugyan a kapcsolatot Bin Ladennel, ám ez komoly nehézségekbe ütközött. Az amerikai elnök Libi elfogását „döntő fontosságú sikernek” nevezte a terrorizmus ellen folytatott harcban. Washingtonban most azt remélik, hogy egy lépéssel közelebb kerültek Bin Laden elfogásához. Annál is inkább szüksége van az USA vezetésének minden kisebb-nagyobb eredményre, mert Irakban a helyzet változatlan. Hetente mintegy négyszáz merényletet hajtanak végre a lázadók, és a háborúban elhalálozott amerikai katonák száma megközelíti az 1600 főt.

Fanatikus harcosok

Az arab gaf-aín-dal, amelyből az al-Kaida elnevezés származik, inkább utal célra és tevékenységre, semmint bármiféle szervezetre. De jelenthet bázist, alapot, talapzatot, átvitt értelemben szabályt, elvet is. Az iszlám elvakult védelmezői meg akarják óvni a muszlimokat a nyugati kultúrától. Az irányzat a múlt század hatvanas éveire, a Muzulmán Testvériség egyiptomi tevékenységére nyúlik vissza. Vezetőjét, Szajed Kutbot, Nasszer elnök 1966-ban kivégeztette. Követői kidolgozták a teljes terror elméletét: a társadalmi rend visszaállítása érdekében bárki meggyilkolható, aki kapcsolatba kerül a Nyugattal. Az „al-Kaida” szót a nyolcvanas évek közepén is használták a szovjetek ellen harcoló afganisztáni muszlim ellenállók. Főként azok, akik Moszkva kivonulásával nem tekintették befejezettnek a küzdelmet.

Lefejezési parancs

Afganisztán lerohanása előtt a CIA ügynökeit azzal bízták meg, hogy öljék meg Oszama bin Ladent. Fejét vágják le és hűtőládában szolgáltassák be a főnökségnek. A többi al-Kaida-vezér fejét nyársra kellett volna tűzni. Minderről a CIA nemrég nyugdíjazott tisztje számolt be, aki 2001-ben Afganisztánban szolgált. – Harmincéves pályafutásom alatt ez volt az első kifejezetten gyilkossági parancs. A CIA inkább halva, mint élve akarta kézre keríteni a körözötteket – mondta Gary Schroen. Szerinte Bin Ladent és testőreit Pakisztánban kell keresni, a hegyekben. Egyik helyszínről a másikra vándorolnak.

Toronyi Attila Fanatikus harcosok Az arab gaf-aín-dal, amelyből az al-Kaida elnevezés származik, inkább utal célra és tevékenységre, semmint bármiféle szervezetre. De jelenthet bázist, alapot, talapzatot, átvitt értelemben szabályt, elvet is. Az iszlám elvakult védelmezői meg akarják óvni a muszlimokat a nyugati kultúrától. Az irányzat a múlt század hatvanas éveire, a Muzulmán Testvériség egyiptomi tevékenységére nyúlik vissza. Vezetőjét, Szajed Kutbot, Nasszer elnök 1966-ban kivégeztette. Követői kidolgozták a teljes terror elméletét: a társadalmi rend visszaállítása érdekében bárki meggyilkolható, aki kapcsolatba kerül a Nyugattal. Az „al-Kaida” szót a nyolcvanas évek közepén is használták a szovjetek ellen harcoló afganisztáni muszlim ellenállók. Főként azok, akik Moszkva kivonulásával nem tekintették befejezettnek a küzdelmet. Lefejezési parancs Afganisztán lerohanása előtt a CIA ügynökeit azzal bízták meg, hogy öljék meg Oszama bin Ladent. Fejét vágják le és hűtőládában szolgáltassák be a főnökségnek. A többi al-Kaida-vezér fejét nyársra kellett volna tűzni. Minderről a CIA nemrég nyugdíjazott tisztje számolt be, aki 2001-ben Afganisztánban szolgált. – Harmincéves pályafutásom alatt ez volt az első kifejezetten gyilkossági parancs. A CIA inkább halva, mint élve akarta kézre keríteni a körözötteket – mondta Gary Schroen. Szerinte Bin Ladent és testőreit Pakisztánban kell keresni, a hegyekben. Egyik helyszínről a másikra vándorolnak. Az iraki robbantások, lefejezések értelmi szerzője Abu Muszab az-Zarkávi, aki számos felfegyverzett csoportot irányít. A terroristavezér a közelmúltban megsérült, de elmenekült a kórházi ápolás elől. -->

Címkék#Vélemény
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!