KALLÓDÓ MAGYAR TALÁLMÁNYOK

[caption id="" align="alignright" width="320"] Horváth professzor a művérrel, az allergiaszerrel és az antigénnel
[/caption]Pedig a fejlődés iránya egyértelmű: a világ legtöbb országában évről évre több alkotás jön létre, mint a megelőző években. A szakemberek felhívják a figyelmet arra: ha a folyamat a közeljövőben nem változik meg, akkor nemcsak a világ, de a volt kommunista tömb országai is elhúznak mellettünk. A kutatás-fejlesztést idén a tervek szerint 47 milliárd forinttal támogatja az állam. A hazai gyakorlat egyébként az, hogy az innovációs hozzájárulásból a vonatkozó jogszabályok szerint az úgynevezett innovációs alapba kerül a pénz, amelyből pályázati úton szerezhető támogatás a kutatás-fejlesztéshez. Ez azonban többek szerint csak elvileg van így, mivel a feltalálók úgy vélik, az ellentmondásos szabályozás során az állami segítség gyakran nem oda jut, ahova kellene. Azaz sokszor nem magukat a konkrét szabadalmi ötleteket támogatják, hanem a tudományos kutatást, esetleg egy-egy konkrét eljárást. A versenyt pedig legtöbben, elsősorban a jelentős forrás nélkül dolgozó egyéni feltalálók, kis cégek nem bírják. Pedig jó tudni, a valóban új utakat nyitó eljárásokat „garázskutatók”, független feltalálók kínálják – elég csak a számítástechnika fejlődésére gondolni.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Két személyt vihet magával a Kecskeméten kifejlesztett kisrepülő
[/caption]Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára a Reggelnek elmondta: nem az innovációs alap által szétosztandó támogatás mértékével, hanem a szétosztást szabályozó törvények „silány szövegével” van elsősorban probléma. A törvények ugyanis nem mondják meg világosan, mire is lehet konkrétan elkölteni a rendelkezésre álló pénzt. Így előfordulhat az, hogy a ténylegesen az innovációra fordítandó forrásból végül nem is új találmányok születnek: gyakran tudományos műhelyek is innen próbálják kiegészíteni költségvetésüket. Teszik ezt úgy – mondja a főtitkár –, hogy míg  a tudományos eredmények végeredményben közkincsnek számítanak, addig a szabadalmakból az érintett országoknak és műhelyeknek konkrét anyagi hasznuk származhatna.

Időnként a politika is zászlajára tűzi az idehaza „kallódó” szabadalmak ügyét: más kérdés, hogy milyen hatékonysággal teszi mindezt. Tegnap a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Dávid Ibolya szorgalmazta azt, hogy a kormány fordítson több figyelmet és pénzt a kutatás-fejlesztésre. A politikus kijelentette, Magyarországon feleannyi kutató jut ezer lakosra, mint Nyugat-Európában, és a támogatások mértéke is jóval alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságokban. Szerinte a magyar tudósok a világ élvonalába tartoznak, idehaza mégis kevéssé becsülik meg őket. Az MDF szerint világhírnévre méltó hazai találmányok hevernek parlagon, melyeket a világ csodál és elismer, itthon azonban nemegyszer nem kellenek senkinek. A kisebb ellenzéki párt elnöke szerint arra még magyarázatul szolgálhatna az ország gazdasági helyzete, hogy miért lényegesen alacsonyabb a kutatók anyagi elismertsége, de arra már aligha van magyarázat, hogy az itthon maradó kutatókat miért is kell vérig sértenie a kormánynak – ezzel az MDF elnöke Kóka János gazdasági miniszter korábbi kijelentéseire utalt.

Pedig egy-egy találmányt, például a művért vagy az érelmeszesedés elleni immunizálás eljárását világszerte óriási érdeklődés és nemzetközi tudományos elismerés kíséri. A fentieket feltaláló Horváth István professzor munkatársa, Horváth László ugyanakkor a hazai hivatali útvesztőre hívja fel a figyelmet. Mint mondja, egy-egy találmánnyal kapcsolatos kutatáshoz támogatást kijárni egyenértékű azzal, mintha az ember hegyeket próbálna megmozgatni. A szakember gyanítja, nem egy esetben még csak el sem olvasták az új eljárásokat közérthető nyelven megfogalmazó ismertetőket. Horváth László úgy véli, olyan kormányzati hivatal orvosolhatná a problémákat, mely a kitörési lehetőségeket kínáló szabadalmakat, találmányokat gondozná. Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől támogató sorokat kaptak, nemcsak a kabinet vezetőjének, hanem az apparátusnak is megfelelően kellene pártfogolnia a találmányok ügyét.

A helyzet iróniája, hogy tegnap bejelentették: a húszéves, magyar Rátai Dániel sosem látott sikerrel hat első díjat hozott el a 21 év alatti tudósok világversenyéről. A fiatalember új utakat nyitó számítástechnikai fejlesztésekért részesült elismerésben.

Forradalmian egyszerű megelőző allergiaszer

Az allergia elleni kenőcs változtat az eddigi gyógymódokon: nem a tüneteket próbálja kezelni, hanem a pollenek szervezetbe jutását nehezíti meg. Ehhez mindössze annyit kell tennie a felhasználónak, hogy a szert az orrába keni: az allergiát okozó szemcsék a készítményben megtapadnak, és nem jutnak a nyálkahártyára. A szer használatát célszerű még a tünetek előtt elkezdeni.

Antigén javíthatja az erek állapotát

Az érelmeszesedés elleni immunizálás módszere szintén rendkívüli érdeklődésre tarthat számot: segítségével ugyanis nagy valószínűséggel megelőzhető, illetve gyógyítható lenne az emberek többségét valamilyen formában érintő betegség. A módszer lényege, hogy az érelmeszesedést okozó koleszterin ellen adható olyan antigén, mely lebonthatja az erek falára rakódott molekulákat.

A valódi vért helyettesíti a rendkívüli találmány

A művér az elmúlt évek egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó magyar találmánya. A hazai felfedezés tulajdonképpen a vörösvértestekből felszabadított és „újra becsomagolt” hemoglobin, azaz a vér oxigént hordozó alkotóeleme. A Horváth István professzor által kifejlesztett találmány gyakorlatilag bármilyen vércsoportú embernek beadható. A művér eltarthatósági ideje is lényegesen hosszabb, mint a vérkészítmények bármelyikéé: a művér por formájában vagy lefagyasztva korlátlan ideig eltartható. Nem kell ellenőrizni a véradókat sem, mivel a művér használatával kizárt mindenfajta fertőzés. Felhasználásakor csak vízzel kell hígítani, és máris beadható a vérutánpótlásra szoruló betegnek. A művér tulajdonságainak pontos megismeréséhez még további kutatásokra lenne szükség, a gyártási módszereket már kidolgozták.

Átengedi a napfényt a különleges beton

Az üvegbetont tavaly a Time magazin egyenesen az év találmányának nevezte. Hogy miről is van szó? Losonczi Ádám találmánya a betonnal azonos szilárdságú, mégis áttetsző, átereszti magán a fényt, mely tulajdonságaival új utat nyithat az építészetben. Az üvegbeton apró optikai szálakat tartalmaz, szakítva a hagyományos üvegtáblás eljárásokkal. A feltaláló korábbi interjújában lényegében pofonegyszerűnek nevezte a mások által különlegesnek tartott módszert. Egyszerű vagy sem, a beton mindenesetre nem olcsó mulatság, hiszen például egy tíz centiméter vastag, egy négyzetméteres darab előállítási költsége megközelíti a háromszázezer forintot. A különleges anyag iránt azonban máris nagy a nemzetközi érdeklődés. Idehaza egy, a közelmúltban felavatott emlékmű is készült már üvegbetonból.

Hatékonyabb elődjeinél az új rákellenes szer

Új rákhatóanyag is szerepel a hazai találmánylistán. A szer túlélési mutatói többszörösen meghaladják a ma ismert hatóanyagokét. Az eddigi vizsgálatok alapján nem csak meghatározott daganattípus ellen alkalmazható, nincs ismert káros mellékhatása, és a daganatok előrehaladott állapotában is hatásos. A módszer sejthalált befolyásoló géneken keresztül gátolja a rákos folyamatokat.

Alig drágább az autónál a szuperkönnyű repülő

Új generációs kisrepülőt fejlesztettek ki kecskeméti feltalálók. A „Corvus corone”, azaz „fekete varjú” fantázianévre keresztelt, kétszemélyes kisgép üzemeltetése rendkívül olcsó. A légi jármű üresen alig több mint 300 kilogramm súlyú, fogyasztása alig több, mint egy középkategóriás autóé. Fejlesztése során a legmodernebb, az űrtechnikából származó szupererős anyagokat használták.