Ellenérzést szül a törvény

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A mindennapokban kevés a változás, és a kisebbségitörvény-tervezettől sem várnak az érintettek számottevő javulást a közeljövőben
[/caption]A tervezet szabályozza a nemzeti kisebbségek helyzetét, és lehetőséget teremt a kulturális autonómia megteremtésére. A szöveg várhatóan a jövő héten kerül a parlament elé.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény hangú bírálatot fogalmazott meg a tervezettel szemben. „A területi autonómia ügyéről egyáltalán nem esik szó a tervezetben, de még az autonómiatanácsok működésének anyagi feltételei sincsenek megteremtve. Az egész autonómiakoncepciót kiszolgáltatják a költségvetési törvénynek” – értékelte lapunknak a szöveget a politikus. Szász Jenő, aki éppen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett autonómiakonferencián vett részt, elmondta: a felszólaló szakemberek közül senki nem támogatta a jogszabály elfogadását.
Két neves román emberjogi aktivista, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache úgy vélte, hogy ezt a törvénytervezetet nem volna szabad elfogadni, mert látszatmegoldásokkal próbálja elterelni a lényegről a figyelmet. Egyetértenek Bakk Miklós politológussal, aki szerint a törvénynek nem az erényei, hanem éppen a hibái miatt van esélye az elfogadásra.
A Magyar Polgári Szövetség vezetői korábban több ízben is kifogásolták, hogy a javaslat diszkriminatív, és hátrányosan érinti a magyar kisebbségi szervezeteket, leszámítva az RMDSZ-t. A tervezet szerint ugyanis csak azokat a magyar szervezeteket lehet reprezentatívnak tekinteni, amelyek legalább 25 ezer tagot öszszegyűjtenek legalább 15 megyéből, és megyénként legalább háromszázat. Bár az RMDSZ vezetői azt hangoztatják, a tervezetet közvitára bocsátották, az ellentábor szerint ez vagy nem történt meg, vagy ha megtörtént, a beérkező javaslatokat senki nem vette figyelembe. A dokumentumot a Tariceanu-kabinet sokheti halasztás után tűzte csak napirendjére. 
A törvénytervezet úgynevezett kulturális autonómiatanácsok létesítését írja elő. Ezek megalakítását a kisebbségek maguk kezdeményeznék, létszámukat pedig az illető kisebbség létszáma alapján határozza meg a jogszabály. Így például az ötezer főnél kisebb nemzetiségek esetében az autonómiatanács hét, az egymillió főnél nagyobbak esetében pedig 91 személyből áll. Egymillió főnél nagyobb kisebbségnek a magyaron kívül a roma számít Romániában.