Élethalálharc a mélyben

[caption id="" align="alignleft" width="303"] 1976-ban az akkori Élmunkás téren is segédkezett Lakatos Ervin
[/caption]Az építkezésekben részt vett Lakatos Ervin főmérnök elmeséli, mi igaz a föld alatti történetekből. Sokféle aggodalom övezi a 4-es metró építését. A nyomvonal menti házak lakói féltik otthonukat. A metrós szakemberek viszont ígérik, hogy nem lesz semmi baj.

A magyar metróépítők tudását világszerte elismerik. A 2-es és 3-as metró építői végigjárták a fél világot, amikor itthon nem akadt munka. Dolgoztak Németországban, Jugoszláviában, Portugáliában és Szingapúrban is. Ők építették a calcuttai metrót.

Akkoriban hagyományos bányászati módszerrel készült az alagút. A légkalapácsokkal naponta egy métert tudtak előre haladni. A mai fúrópajzsok tizenöt métert is megtesznek. Lakatos Ervin főmérnök mindkét metró építésének irányításában részt vett. Azt mondja, nem lehetett bárkiből metróépítő munkás. Az akkori módszerek ugyanis nagyon sok veszélyforrást jelentettek.

A 2-es és 3-as metró építése idején többször veszélybe kerültek a budapesti házak. 1952 decemberében a teltházas Puskin mozi alatt élethalálharc folyt a tragédia megakadályozásáért. Később a Rókus Kórház sorsa múlott a föld alatti szakemberek munkáján. Még a Rákóczi út forgalmát is le kellett állítani az Uránia mozinál. Voltak omlások a Bazilikánál és a Ferenc körútnál is, de a házak szerencsére sehol nem dőltek össze. Ma már ilyen veszély nincs – állítja a jelenlegi építési módszereket ismerő főmérnök. – Húsz méterig előre látjuk a talaj szerkezetét, tudjuk, mire számítsunk. Ahonnan reggel kifejti a földet a ház méretű fúrópajzs, ott délben már bent áll a fal. Nincs, ami omoljon.

Nyolcvan éve megépülhetett volna

A 2-es metró nyomvonalának terve már a 20-as, 30-as években készen állt. Akkoriban a pályaudvarokat akarták metróval összekapcsolni, hogy megkönnyítsék az átutazók dolgát. A világháború azonban elsodorta a fejlesztést. Az ötvenes évek elején kezdték el a föld alatti munkákat. Nagy Imre miniszterelnök 1954-ben gazdasági okok miatt azonban leállíttatta az építkezést. 1959-ig csak állagmegóvást végeztek az elkészült alagútszakaszokban. A Deák tér és a Népstadion közti szakaszt 1970-ben adták át az Astoriával együtt.