A nők kevesebbet keresnek

A nők huszáros előretörése a kereseti listákon kicsit csalóka. Az átlag ugyan rengeteget javult, ám az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők átlagkeresete között már nem tíz, hanem tizenöt százalék a különbség. A gyengébbik nem helyzetén lényegében két körülmény javított. Az egyik, hogy 2002 őszén a közalkalmazottaknál 50 százalékos béremelésre szánta el magát a kormány. S mivel az oktatásban és az egészségügyben a nők aránya a 70 százalékot is meghaladja, így a nők átlagkeresete ugrásszerűen javult. A másik ok, hogy az utóbbi évtizedben a nők képzettsége nem csak javult, de meg is előzte a férfiakét, márpedig a kereset és az iskolázottság között nagyon szoros az összefüggés.

Akad néhány körülmény, amely indokolja a férfiak magasabb átlagkeresetét. Ide sorolható a hosszabb gyakorlati idő, hisz a férfiak csak kivételes esetben mennek gyesre, gyedre. Magyarázható a férfiak kereseti előnye a hosszabb munkaidővel, illetve azzal, hogy a teremtés koronái időben többet dolgoznak, több túlmunkát vállalnak. Továbbá azzal is, hogy a férfiaknál magasabb a nyugdíjkorhatár. S nyilván a férfiak javára billenti a mérleg a nyelvét az is, hogy a magasabb vezető beosztású állásokat, amelyekben a legnagyobb jövedelmeket lehet zsebre tenni, 90 százalékban az erősebbik nem képviselői töltik be. A tizenöt százalékos különbség egyharmada magyarázható ezzel. A többire nincs épeszű indok.

Tavaly csökkent a különbség

Két évvel ezelőtt 15 ezer forint volt a különbség a férfiak és a nők átlagkeresete között, tavaly már csak 14 ezer forint – mondta a Reggelnek Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. A versenyágazatban a fizikai dolgozók csoportjában a férfiak 17 százalékkal kerestek többet, a szellemi munkakörökben pedig 15 százalékkal. Nem túlságosan rózsás a kép a költségvetési szerveknél sem, ahol a nők kereseti lemaradása elsősorban azzal van összefüggésben, hogy a vezető állások nagy többségét férfiak töltik be.