Szőlőtőkék ezrei sorakoztak erre

[caption id="" align="alignleft" width="292"] A kerület egyik legismertebb műemléke a gyermekvasút. A hegyekben 11 kilométer hosszan kanyarog a pálya.
[/caption]A tizenkettedik kerület már az őskorban lakott volt. Az ember-elődök elszórt emlékeit igen sok helyről ismerjük. A leletek egyik legfőbb felbukkanási helye a Normafa lejtője. Itt kő-, bronz-, római és népvándorláskori tárgyak is előkerültek. A világbíró nép uralma alatt a terület nagy részén vélhetőleg erdők, esetleg gyümölcsösök álltak, valamint néhány gazdasági épület. A táj képe a honfoglalást követően változott meg jelentősen. A mai, két kerületbe eső Krisztinavárosban, a budai Vár alján alakultak ki apróbb középkori települések. Így talán ide is átnyúlt Logod, amely a róla elnevezett kapu előtt feküdt hajdanán. A környékbeli bércek közül a Barát- vagy ahogy ma hívjuk, Isten-hegy érdemel említést. Itt a középkorban kolostor állt, valamint a bélakúti apátságnak is volt erre tizedjoga. A Márton-hegyen a hasonló nevű szentnek állt apró kápolnája. A lankákon a budai polgárok szőlőt, gyümölcsöt termeltek, míg az erdők fája az építkezésekhez és a kályháknak, kemencéknek szolgáltatott alapanyagot. A török kor annyiban hozott változást, hogy a kis falvak elpusztultak, s azok lakossága a jól védhető falak mögé húzódott.

A Sváb-hegy elnevezését a köztudat Buda 1686-os felszabadításához kapcsolja. Állítólag e helyt vertek tanyát a Német–római Birodalomból érkezett csapatok, s ugyan itt állt egy ütegük is, ám a történészek másként látják. Szerintük az elnevezés csak a Kis-Sváb-, mai nevén Martinovics-hegyhez köthető. Ez utóbbit a középkorban egyébként Négy-hegynek hívták. A török kiűzése után az erdő fokozatosan kiszorult, s átadta helyét a szőlőknek. Egy 1770 körül készült térkép tanúsága szerint óriási telepek terpeszkedtek mindenfelé. Az itt termett nedű messze földön híres volt, így nem egy budai, pesti polgár ennek köszönhette mesés gazdagságát.

Zugliget eredetileg Sauwinkel, azaz Disznózug volt. Nevét állítólag az itt nagy számban előforduló vadmalacokról kapta. Később ezt Ligetzugra finomították, majd a balatoni Szigliget mintájára lett Zugliget. A hegyekben az 1830-40-es években jelentek meg az első villák, vendégfogadók. A terület a forradalom leverése után az egyik legnépszerűbb kirándulóhely lett. A vizsla zsandárszemek elől a hazafiak az itt álló búfelejtőkben vigadtak sírva. Fontosságát jól mutatja, hogy már 1869-ben lóvasút járt erre. Később, 1900-ban kiépült az 1977-ig üzemelő villamos. A Sváb-hegy szőlőkultúráját rác és sváb telepesek emelték magas színvonalra. Az 1867-es kiegyezés után számos író, művész vett erre telket, s építtetett rá magának villát. A Városmajorból induló fogaskerekű vasutat 1874-ben adták át a forgalomnak. Az Isten-hegy elnevezés Döbrentei Gábortól ered, s egy 1874-ben tartott dűlőkeresztelőkor hirdették ki.

Ha az avítt térképeket sorba rakjuk, jól látszik, hogy a szőlő az 1800-as évek végéig uralta az egész tájat. A város akkor tudott terjeszkedni, mikor a 19. század végén a filoxéra kipusztította az ültetvényeket.

Ráday Mihály (62) városvédő: Fontos emlékek találhatók a kerületben az 1948-49-es szabadságharc idejéből. Többek között a Diana úton van az Óravilla klasszicista épülete, amely egykor Görgey hadiszállása volt. A Pethényi utcában található az egyetlen sír, ahol 48-as közkatona nyugszik.

Nacsa Olivér (25) humorista: Két éve költöztem vissza a kerületbe, ahol már korábban is éltem hét évet. Örömmel jöttem vissza, szép emlékek fűznek ide. Most a Kis-Svábhegyen lakom, közel az erdőhöz. A környék nyugalmas és csendes. A kilátás lenyűgöző. Szívesen sétálok vagy kocogok a fák között.

Molnár Enikő (43) rendezvényszervező: A Mártonhegyen lakom, Budapest egyik legszebb részén. Sajnos csak két busz visz fel a hegyre, az egyik a Déli pályaudvartól, a másik a Ferenciek teréről indul. Elég ritkán járnak, így gyakran kényelmetlen a hazaút. A másik gond, hogy a hegyen igen kevés a közért.

Endrődy Zoltán (36) villanyszerelő: Szeretek itt élni, bár a környék egyre zsúfoltabb. Az utcákban rengeteg az autó. Az úttest mindkét oldalát elfoglalják. Parkolni és közlekedni is nehéz tőlük. Nem beszélve a zajról és a kipufogógázról. Ugyanakkor szép zöldterületek is találhatók a kerületben.

Mit emelne ki a hegyvidék 2005-ös tervei közül?

– A Maros utcaiban lévő városmajori zeneiskola teljes felújítását végezzük el százmillió forint értékben.

Tavaly a kerület sikeres vállalkozása volt a városmajori műfüves sportpálya. Gondolkoznak-e idén is hasonlón?

– Egy tízezer négyzetméteres sportcsarnokot tervezünk a Csörsz utcában, mintegy kétmilliárd forintos beruházással.

Sok kerületlakó kíváncsi, mikor és hogyan hasznosítják a Beethoven utcai egykori Express Szállót.

– Az értékes ingatlanba felsőfokú szakképző akadémia költözött. Hamarosan minden szintje benépesül.

Milyen vágyakkal kezdi az új évet?

– Azt szeretném, ha 2005-ben is a tavalyihoz hasonló rend és békesség lenne a kerületben.

A kerület számokban

Terület: 26,67 km2

Lakosság: 57106

Otthonok száma: 32619

0–14 éves lakosság: 6221

60 év feletti lakosság: 17967

Forrás: KSH, 2004