Kezeléssel megelőzhető lesz a bűnözés?

Számos tudományos-fantasztikus író eljátszott már a gondolattal, hogy a bűnözés orvosi kezeléssel felszámolható lehetne. Akárcsak azzal, hogy egy ilyen módszer teljes csődhöz is vezethet. Mindazonáltal a tudósok egy része a bűnözés okait a genetikai készletben és az agy szerkezetében keresi. Noha továbbra is sok a kétkedő, egyre több bizonyíték gyűlik össze amellett, hogy az erőszakra való hajlam főként biológiai tényezőkkel magyarázható. Eleddig a szegénységet, a munkanélküliséget és a rossz gyerekkort tekintették fő kiváltó okoknak.

Több száz agyvizsgálat mutat arra, hogy a gyilkosok, pszichopaták és erőszakos személyiségek homloklebenye gyengén működik, vagy kifejezetten sérült. A homloklebeny az az agyterület, amely többek közt az érzelmi életet és a viselkedést szabályozza. A feltevés szerint a bűnözőknél nem működnek megfelelően a gátló mechanizmusok, más szóval a vészfékek.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a bűnözők agyszerkezete szó szerint eltér
a többi emberétől. Bizonyos vizsgálatokkal kimutatták már, hogy a homloklebenyük szürkeállománya 11 százalékkal kisebb. Szintén több száz kutatási eredmény igazolja azt is, hogy az erőszakos cselekedetek feléért a hibás génállomány okolható. Kimutatták például, hogy egyetlen genetikai hiba gyerekkori traumával vagy más káros hatással párosulva bűnözésre tesz hajlamossá.

Gyermekkori kórkép

A gyerekkorban jelentkezik, és nagyrészt genetikai eredetű a figyelemhiányos hiperaktivitás. Ez a betegség a világ lakosságának öt százalákát érinti, és kezelése a világ országaiban igen eltérő. Gyerekkorban az egyik leggyakoribb pszichiátriai rendellenesség, kultúrától függetlenül 3-12 százalék az előfordulási aránya. Ezt a betegséget is bűnözésre hajlamosító tényezőnek tekintik. Bírósági jegyzőkönyek tanúsítják, hogy az ebben szenvedő fiatalok ötször nagyobb eséllyel kerülnek börtönbe, mint e betegségtől mentes társaik.