2005.01.13. 00:00
Felmentették Molnár Csaba alezredest
Felmentette a Fővárosi Bíróság az ellene felhozott vádak alól Molnár Csabát. Az elsőfokú ítélet azonban nem jogerős, Turi András ügyész fellebbezett ellene.
Molnár Csaba a rendőrség pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként 2003 augusztusá-ban egy tálca süteményt, egy kétszáz forintos karkötőt, fatáblát és tolltartót kapott egy szír pénzváltótól. A vád szerint azért, hogy járjon el az érdekükben a velük szerződést felbontani akaró pénzintézetnél. A bíró indoklásában azt mondta: az alezredes nem azért kapott ajándékot, hogy cserébe bármit is tegyen. A tanácselnök szerint államtitoksértést és hivatali visszaélést sem követett el, mert nem szivárogtatott ki titkos információkat. Ha mégis megtette volna, az a társadalomra veszélyesség csekély mértéke miatt akkor sem lenne bűncselekmény.
– Megkönnyebbültem – mondta az ítélet után az alezredes. – Ha minden körülményt figyelembe vett volna az ügyészség, mint azt a bíróság tette, akkor ennek az ügynek hamarabb vége lett volna. Úgy fogalmazott: – Eddig is rendőr akartam lenni, ezután is az szeretnék maradni.
A felmentő ítélettel csak az ügyészség nem ért egyet. Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője utalt rá, hogy fellebbezésükben azt akarják elérni, hogy a bíróság ne zárja ki a bizonyítékok köréből a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket. Ezt azért tették, mert a megfigyelés célja nem Molnár volt. Ráadásul a bíró szerint a lehallgatási iratok értékelésével se lehetett volna elítélni az alezredest. Molnár ellen más eljárások is folynak. Az ügyészség októberben hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással gyanúsította meg kollégájával együtt.
Kérdéses lehallgatás
Bácskai Jánosnak, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ felfüggesztett vezetőjének perében eleinte elfogadták bizonyítékként a lehallgatási jegyzőkönyveket. A dandártábornokot azzal vádolják, hogy beosztásával visszaélve iratok eltüntetésében segített Kulcsár Attilának. Bácskai államtitoksértés miatt is bíróság elé állt, ám ebben első fokon felmentették. Másodfokon új eljárást írt elő a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság a döntésében ekkor már utalt arra, hogy az álbróker és a tábornok lehallgatott telefonbeszélgetései nem használhatók fel bizonyítékként.
