A lovarda helyén ma rádióznak

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Célszerűen egyszerű: a Nemzeti Lovarda az ezernyolcszázas évek végén
[/caption]A Nemzeti Lovarda épülete a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A tetőszerkezet leégett, a falak több helyen bedőltek. Először a pénzhiány, majd a politikai helyzet tette lehetetlenné felújítását.

A romokkal tarkított, gazos telket a hatvanas évek közepén a Magyar Rádió szerezte meg. A rendszer szócsöveként működő média ebben az időben egyre jelentősebb feladatokkal került szembe. Ám ezek kielégítésére a régi stúdió és az abban található technika már kevésnek bizonyult. Sürgető feladat volt tehát a terjeszkedés. A rádió elsőként a Szentkirályi utcai bérházakat építtette át, majd szemet vetett a Pollack Mihály téri romos Nemzeti Lovarda telkére is. 1969-ben ezen a helyen, a 3-as szám alatt pedig a nyolcvanas évek elején húzták föl az új stúdiót. Maga a tér a Magyar Nemzeti Múzeum alkotójáról nyerte nevét az ötvenes évek derekán..

Lóra pattant eleink

Az első állandó lovardát 1858. január hetedikén nyitották meg Pesten. Az ötlet szülőatyja gróf Szapáry Antal volt, de megalakításánál ott bábáskodott gróf Károlyi György és báró Wenckheim Béla is. A Nemzeti Lovaregylet Öt pacsirta utcai épületét Ybl Miklós tervezte. A dalos kedvű madarakról elnevezett aprócska közlekedési folyosó régen a mai Szabó Ervin tértől a Rákóczi útig futott. Az épület négylábú barátaink gyakorlópályáján túl vívó- és tánctermet, valamint testedzőhelyiséget is magában foglalt. A Nemzeti Lovarda a hazai sporttörténelem legfényesebb fejezeteinek volt tanúja. Ezernyolcszázhetvenöt áprilisában itt zajlott le a Magyar Athletikai Club alakuló értekezlete. Emellett a mai Műegyetem elődjének sportszakosztályai is itt leltek otthonra. Ezernyolcszáznyolcvanháromban ugyancsak a lovardában tartották hazánk első kerékpárversenyét.