2050-re csak nyolcmillióan leszünk?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A születéskor várható élettartam férfiaknál 68,26 év, a nőknél 76,56 év. Ez azonban mind nemzetközi összehasonlításban, mind az ország gazdasági fejlettségéhez képest alacsony.
[/caption]2003-ban 94647 gyermek született Magyarországon. Ahhoz, hogy megálljon a népesség fogyása, 100 szülőkorban lévő nőnek 210 gyermeket kellene szülnie. A 2003-as adatból viszont az látszik, hogy 100 nőnek csupán 128 gyermeke született. Ez kereken 40 százalékkal kevesebb, mint amennyivel megállítható lenne a népességcsökkenés.

A folyamat több mint húsz éve kezdődött. 1981-től kezdődően fogy a magyar, nagyjából évi harminc-negyven ezer fővel. Ha ilyen ütemben halad tovább, akkor nem elképzelhetetlen, hogy 2050-re már csak nyolc- millióan leszünk – tudtuk meg Rózsa Gábortól, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakemberétől. Pedig a férfiak és nők életesélyei Magyarországon jobbak, mint valaha voltak: 2002-ben a férfinépesség születéskor várható élettartama 68,26 év, a női népességé 76,56 év volt. Ez azonban nem feledtetheti el, hogy a születéskor várható élettartam mind nemzetközi összehasonlításban, mind az ország gazdasági fejlettségéhez képest alacsony.

A szakemberek szerint három módon lassítható, illetve állítható meg a népességfogyás.

– Vagy az emberek várható élettartamát kell emelni, vagy
a születésszámot, de bevándorlással is csökkenthető a fogyás. A ma és a jövőben születendő gyermekeknek több mint száz évig kellene élniük, hogy megálljon a folyamat, és a jelenlegi tízmilliós lélekszám megmaradjon a mostani születésszám mellett – mondta a Reggelnek Kamarás Ferenc, a KSH főmunkatársa. A szakember azt is elmondta, hogy egy dinamikusan fejlődő és növekedésnek indult gazdaság ellensúlyozni és kezelni tudja a demográfiai eredetű problémákat.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a nők szerepe is megváltozott. Többségük először tanul, majd biztos megélhetést teremt magának, és csak ezután vállal gyermeket.
– A nőknél a húszas évek második felére tevődött át az első gyermekvállalás. Kérdés, hogy a későbbiekben megszülik-e
a korábban meg nem szült gyermekeket, ha nem, akkor egy-
re rohamosabban fogyhatunk – folytatta Kamarás Ferenc.

A születések számának, a gyermekkorú generációk létszámának és a házasságkötések számának csökkenése nem magyar sajátosság. Ezek a problémák a fejlett világ vonatkozásában is általánosnak tekinthetők, és egész Európát érintik. A magyar népességfogyás két fő oka az alacsony termékenység és a magas halálozási arány. Az átlagértékeket a termékenység alacsony szintje mellett leginkább a középkorú, iskolázatlan, gyenge foglalkozási helyzetű férfiak kiugróan magas halálozási mutatói rontják le.

a legtöbb halálesetet. A tüneteket az okozza, hogy aránytalanság keletkezik a szervezet vagy egy adott szerv oxigénigénye és a rendelkezésre álló vérben szállított oxigén mennyisége között.

– Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás. Elhízás, dohányzás, helytelen táplálkozás, különös tekintettel az éjszakai főétkezések és a nem megfelelő fizikai aktivitás. Ezek mind keringési megbetegedésekhez vezethetnek – mondta a Reggelnek

dr. Zallel János kardiológus. A szakember az állandó stresszt is kockázati tényezőnek tekinti. – Ha hetente négy alkalommal legalább 30 per-cig aktívan mozgunk, jelentősen csökkenthetjük a keringési megbetegedés kockázatát – jegyezte meg az orvos.