Zászlógyalázásért gyilkolt

[caption id="" align="alignleft" width="287"] A vádlott szerint nem cselekedett volna így, aki nem szenvedte el azt, amit ő
[/caption]– Nagyon megbántam, amit tettem – mondta vallomásában az azeri főhadnagy, aki csak részben ismerte el bűnösségét. Azt nem vitatta, hogy gyilkolt, a módszert azonban igen. Szerinte nem vezérelte aljas indok, nem tervelte ki előre és a tette nem volt különösen kegyetlen. Idén februárban baltával gyakorlatilag lefejezte alvó áldozatát.

Az azeri tiszt angol nyelvtanfolyamra érkezett hazánkba. Csak itt tudta meg, hogy örmények is részt vesznek az oktatáson. Próbálta kerülni őket, ám ők számos kisebb összetűzésbe kerültek vele. A tiszt a személyes sérelmeket nem vette figyelembe. Akkor mérgesedett el a helyzet, amikor megtudta, hogy az örmények az azeri zászlót gyalázzák. Ekkor elment egy közeli áruházba, vett egy baltát és rátámadt áldozatára. A másik örmény diákot nem bántotta, mert a zárt ajtón nem jutott be hozzá. Most azt állítja: nem is akarta megölni.

Vallomása megváltoztatását a főhadnagy a rossz tolmácsolással indokolta. A nyomozók orosz nyelven hallgatták ki, amit nem beszél tökéletesen. A tárgyaláson az örmény és az azeri diplomácia képviselői is megjelentek. A főhadnagy azt mondta, kész elfogadni büntetését, és sajnálja, hogy rontotta mind saját országa, mind Magyarország jó hírnevét.

Vérbosszút akart elhunyt rokonaiért

A vádirat szerint a gyilkosságot a múltban gyökerező örmény– azeri ellentét indokolta. A fiatal főhadnagy gyermekként, 1992-ben, tanúja volt szülőhazájában egy vérengzésnek. Az összecsapásban több rokona is életét vesztette. Az ügyészség szerint a vérengzés évfordulójára, február 26-ra tervezte el eleinte a tettes a bűncselekményt. A gyilkosság után a rendőröknek azt vallotta: – Azért léptem be a hadseregbe, hogy minél több örményt megöljek. Azt is kijelentette: – Azt akartam, hogy az anyja úgy sírjon, mint a mi anyáink, amikor elvesztették a fiaikat.

Nagy Eszter Dóra -->