Őskori kalyibáktól a bérházakig

[caption id="" align="alignleft" width="250"] A Károlyi-kert megnyugtató zöld szigetként terül el a Belváros szívében. Oldalában számos régi házat láthatunk.
[/caption]A Belváros területe már az őskorban lakott hely volt, és itt,
a mai Erzsébet hídnál alakult ki a környék egyik legfontosabb átkelőhelye. Jelentősége akkor nőtt meg igazán, amikor a rómaiak a harmadik század végén felépítették Contra Aquincumot. Az ősi Pest városmagja, ahol a vár romjai máig láthatók, a Petőfi téren volt. Köveiből emelték a belvárosi plébániatemplom elődjét, a királyi alapítású Nagyboldogasszony-templomot. E helyt temették el 1046-ban a Vata-féle pogánylázadás során megölt Gellért püspököt.

A mai települést elnézve nehezen hihető, a Belvárost két magas homokdomb szelte át. A helység először a zselic-szentjakabi apátság 1061-es alapítólevelében tűnik fel. Szakemberek többsége úgy véli, neve bolgár eredetű, s jelentése kemence vagy barlang. Rogerius váradi püspök Siralmas énekéből tudjuk, a szépen fejlődő helység lakosságát 1241-ben a tatárok kiirtották. Második országalapítónk, IV. Béla kedvezmények garmadával igyekezett életet lehelni a lerombolt településbe.

Pest fontossága az Anjou-korban csökkent. Az emelkedés Zsigmond, majd Mátyás uralkodása alatt indult meg. Felfutott az állat- és a borkereskedelem, kiépült az erősebb városfal. A mai Erzsébet tér helyén lelt otthonra hajdani gazdasági életének legfontosabb pontja, a vásártér.

A török hódítás e helységet sem kímélte. A fejlődés megrekedt, a templomokat dzsámivá alakították. Buda 1686-os visszafoglalása után az élet nehezen indult meg. 1700-ban az egész belvárosban 218 házban 3900 ember lakott, és ennek is mindössze az egy százaléka volt magyar. Nem segítették a fejlődést a gyakori árvizek és a menetrendszerűen felbukkanó járványok sem. Pest a török kiűzése után csak igen későn, 1703-ban kapta vissza korábbi kiváltságait. Az invalidusházat, a mai főpolgármesteri hivatalt 1716-ban kezdték építeni. A hajóhíd 1767-től szolgálta a hazai közlekedés ügyét. Ugyancsak a 18. század folyamán jelentek meg a külvárosok. A település életében komoly változást hozott a nagyszombati egyetem Budára, majd Pestre költözése.

Az 1838-as nagy árvíz óriási pusztítást végzett. Elvonulását követően láttak hozzá a folyópart rendezéséhez. Ebben az esztendőben kezdte munkáját a József nádor vezette Szépítő Bizottmány. A Belvárosban állt a Pilvax kávéház, a márciusi ifjak gyülekezőhelye. Buda 1849-es ostroma során Pest súlyos károkat szenvedett. Többek közt ekkor dőlt romba az első népképviseleti országgyűlésnek otthont adó Redut, a Vigadó elődje is.

A forradalmat követő Bach-korszak a helybenjárás időszaka volt.
A városrész mai arca az 1867-es kiegyezést, majd Buda, Pest és Óbuda összeházasítását követően alakult ki. Ekkor a kerületek közül a negyedik lett. A városfejlesztést a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette kézbe. Ebben az időben bontottak le számos régi házat, hogy helyet biztosítsanak a bérpalotáknak. A Ferenc József, ma Szabadság híd 1896-ban, míg az Erzsébet híd 1903-ban épült. A világháború súlyos károkat okozott a kerületben. A helyreállítás évtizedekig húzódott. Lipótvárost 1950. január elsején csatolták a Belvároshoz. Ekkor lett a kerületek közül az ötödik.

Schubert Éva (73) színész: Szeretek itt élni, a nagy forgalom ellenére sem költöznék el. Imádom a reformkori épületeket, én is egy ilyenben lakom. A házakra azért ráférne a felújítás. Az egyetlen probléma, hogy a kerület belső részéből szinte minden üzletet elköltöztettek. A helyükön pénzintézetek nyíltak.

Bőzsöny Ferenc (73) rádióbemondó: Negyven éve élek a kerületben, amelynek a díszpolgára vagyok. A Belgrád rakparton lakom, Budapest egyik legszebb részén. Az ablakból pont a Gellérthegyre látni. A legnagyobb gondot az óriási forgalom jelenti. A belvárosi közlekedés életveszélyes, a parkolás lehetetlen.

Sánta Renáta (24) szervező: Gyönyörű épületeket látni a kerületben. Imádok sétálni a Kossuth téren, a Parlament látványa lenyűgöző. Ha tehetem, a rakpartra is lemegyek, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik a Dunára és a túlpartra. Budapestnek ez egy elegánsabb része, ami az embereken is meglátszik.

George Kégl (40) szervező: A kerület központi részében egyre kevesebben laknak, az emberek többsége dolgozni jár ide. Itt épült ki a fővárosi banknegyed, itt van a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség épülete, valamint több minisztérium. A lehetőségekhez képest szerencsére több zöldterületet is találni.