Komolyzene-hallgatás az anyaméhben

Mozart zenéjével már az ötvenes évek végén folytattak kísérleteket. Elsőként dr. Alfred Tomatis alkalmazta az osztrák zseni muzsikáját beszéd- és kommunikációzavarokkal küzdő gyerekeknél Franciaországban. Azóta több száz olyan központ létesült a világon, ahol Mozart műveit gyógyító céllal hallgattatják betegek gyerekekkel. Legfőképpen olvasási, figyelem-összpontosítási és kommunikációs zavarok, valamint autizmus (kóros befelé fordulás) esetén.

A klasszikus zene oldja a stresszt, a depressziót, a szorongást. Segíti az összpontosítást, a tanulást, fejleszti az emlékezőképességet. Enyhíti a fájdalmat, így a makacs fejgörcsöt is. Számos beszámoló készült arról, ahogy orvosok alkalmazták a daganatok, a magas vérnyomás vagy az elmebetegségek gyógyítása során. Régóta ismert az is, hogy egyes operációk közben komolyzene szól a műtőben. Némely orvos szerint fél óra komolyzene-hallgatás felér tíz milligramm nyugtatóval.

A témában az amerikai zenetudós, Don Campbell írta a legátfogóbb könyvet 1997-ben. A Mozart-hatás című munka sikerkönyvvé vált az Egyesült Államokban. A szerző azóta járja a világot, és hirdeti a klasszikus zene bámulatos hatását. Campbell akkor bizonyosodott meg a jelenségről, amikor egyik nyaralásakor elviselhetetlen fejfájás kínozta. Az orvosok megállapították, hogy feje jobboldali ütőerében jókora vérrög található. Műtétet javasoltak, de Campbell időt kért, majd három hónapon át dúdolgatott, miközben feje jobb oldalára összpontosította figyelmét. Az újabb vizsgálat szerint a vérrög a tizedére zsugorodott. Ezután írta meg könyvét, amelynek egyik fő témája, hogy már a magzattal is érdemes komolyzenét hallgattatni, főként Mozartot. S hogy gyerekkorban a zenehallgatás és éneklés alapvető hatással van a testi-lelki és a szellemi fejlődésre, s így az ember egész életére.