Jégre tett idény

[caption id="" align="alignleft" width="272"] Vincent Lecavalier (fehérben) szintén a Barsz Kazányhoz került, az elmúlt szezonban Stanley-kupát nyert
[/caption]A hokisok érdekvédelmi szervezetének vezetője, Bob Goodenow legutóbb például már tárgyalóasztalhoz sem ült a liga vezéreivel. Csupán annyit mondott, hogy nincs új ajánlatuk a klubtulajdonosok számára.

A kollektív szerződés szeptember 14-én járt le, s azóta semmi érdemleges nem történt. A klubok irányítói szeretnék elérni a fizetési plafon bevezetését, vagyis azt, hogy egy csapatban az összkereset mértéke ne léphessen át egy bizonyos határt. A játékosoknak persze ez nem érdekük, kategorikusan visszautasítják ezt a javaslatot. Ők csak az ötszázalékos fizetéscsökkentést, illetve a luxusadó bevezetését fogadnák el.

A tulajdonosok azért próbálnák meg megállítani a drasztikus pénzkiáramlást, mert a 30 együttes az előző évadban összesen 224 millió dollár veszteséget produkált. Főleg a magas fizetések miatt. A miheztartás végett, a hokisok átlagkeresete tíz év alatt 600 ezerről a háromszorosára nőtt, és a liga által elért nyereség 75 százalékát az ő javadalmazásuk vitte el.

„Ha nem lesz idény, akkor 20 csapat kisebb veszteséget könyvel el attól, mintha pályára lépne – mondta az NHL első számú vezére, Garry Bettman. – A kényszerszünet alatt nem kell fizetni a játékosok bérét.”
Goodenow és a játékosszervezet azért hajthatatlan, mert hallani sem akar a fizetési plafon bevezetéséről: „Amíg a liga ezt szóba hozza, addig esély sincs a megállapodásra.”

Egyébként a négy nagy tengerentúli profi sportliga – az amerikai futball (NFL), a baseball (MLB), a kosárlabda (NBA) és a jégkorong (NHL) – a versenyzők és a klubtulajdonosok közötti kollektív szerződés alapján működik. Ebben a legapróbb részletekig rögzítik a bajnokságok által termelt javak elosztási mértékét, s minden mást. Mint például a játékszabályokat, a doppingvizsgálatok módszereit, az újoncoknak adható legmagasabb fizetési összeget, de kitérnek a nézők kiszolgálására is. A négy liga működése között vannak különbségek, például a kosárlabdában meghatározták, hogy egy-egy játékos legfeljebb mennyi pénzt kaphat. A hokiban nincs így, és most ez a fő oka az NHL-ben a sztrájknak.
Amennyiben január közepéig nem lesz új kollektív szerződés, akkor a teljes 2004/2005-ös szezon elmarad. Legutóbb 1919-ben fordult elő, hogy nem osztották ki a Stanley-kupát.

A Barsz Kazány a világ legjobbja

Mivel a játékosok jogilag most nem tartoznak az NHL-hez, ezért más ligákban nyugodtan szerepelhetnek. Már több mint 250 hokis szerződött Európába. Oroszországban, az AK Barsz Kazányban például egy olyan csapatot hoztak össze, amelyre az NHL-ben is büszkék lennének. Alexandr Kovaljev a Montrealból, Nyikolaj Habibulin, Vincent Lecavalier és Brad Richards a bajnok Tampa Bayből érkezett. De ide került Fred Brathwaite a New York Rangersből, Nyikolaj Antropov Torontóból, Denisz Arhipov Nashville-ből, Ilja Kovalcsuk Atlantából, Alekszej Morozov Pittsburghből, valamint Szergej Varlamov a St. Louisból.

Szuper Levente megérti a feleket

Magyarországról eddig Szuper Levente volt a legközelebb ahhoz, hogy jégre lépjen az NHL-ben. A Calgary Flames tízszer nevezte mérkőzésre, de csak tartalék kapusként a kispadon üldögélhetett. Szuper jelenleg itthon, a Dunaferrben szerepel. – Megértem a játékosszervezetet és a ligát is – mondta a kapus az NHL-ben történtek kapcsán. – Gazdasági szempontból a tulajdonosoknak igazuk van, de figyelni kéne a szurkolókra is. Nagyon sajnálom, hogy nincs szezon, bízom benne, hogy februárban elkezdődhet. Amennyiben beindul az idény, azon leszek, hogy visszakerüljek a tengerentúlra.

A legtöbb NHL-játékos Svédországba szerződött

Svédország 49

Csehország 48

Oroszország 47

Svájc 22

Finnország 18

Szlovákia 12

Németország 11

Olaszország 5

Franciaország 4

Anglia 4

Ausztria 3

Szlovénia 3

Lettország 2

Fehéroroszország 1

Norvégia 1

Lengyelország 1

Szabó Tamás -->