Hó hűti az indulatokat Kijevben

A hóesés ellenére sok ezer ember sátorozik az utcákon mindkét tábor képviseletében. A hivatalban lévő elnök felszólítására az ellenfelek leültek tárgyalni, de Leonyid Kucsma nélkül. A tárgyalásokra Janukovics stábja többpontos javaslatot vitt.

Eszerint a hatalom politikai reformokat hajt majd végre, törvényt hoz az ellenzékről, meghatározza a külpolitikai irányvonalat és nem vonja felelősségre az elmúlt napok szereplőit. Juscsenko hívei közölték: hajlandóak a második szavazási forduló megismétlésére, de csak a választási bizottság kicserélése esetén.



Ezt megelőzően Viktor Janukovics miniszterelnök a törvényes megoldást szorgalmazta az ukrajnai válságban. A kormány ülésén kijelentette: ő továbbra is az ország tényleges kormányfője és a kormány az ország tényleges kormánya. Viktor Janukovics kampányfőnöke egy televíziónak nyilatkozva kiegyezést szorgalmazott az ellenzék és a hatalom között.

Hangsúlyozta: haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat a politikai reformról, azaz az elnöki hatáskörök egy részének átruházásáról a parlamentre. A kampányfőnök megerősítette: továbbra is érkeznek Janukovics támogatói a fővárosba.

Állítása szerint a kormány épületével szemben felállított kormánypárti sátortáborban fegyelmezett zaporozsjei kozákok vannak, és a kampánycsapat azt szeretné, hogy semmi gondot ne okozzanak.
Miközben Janukovics úgy utasította a hadsereget, hogy „végezze a dolgát”, és ne avatkozzon bele az eseményekbe, Juscsenko közölte: katonai egységek tízezrei álltak át az ellenzék oldalára.

Az ellenzéki elnökjelölt a jelenlegi társadalmi szembenállás kialakulásáért a kormányzati oldalt tette felelőssé, amely szerinte tömegesen meghamisította a választási eredményeket. 

Ukrajna gyorsan növekvő gazdasága a kiszélesedő hatalmi harc áldozatává válhat – figyelmeztetett az ukrán pénzügyminiszter, miután a nemzetközi befektetők piacra dobták ukrán szuverén kötvényeiket. Mikola Azarov sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a kormánynak eddig sikerült megőrizni a gazdasági stabilitást: az idén 13 százalékos hazai össztermék-növekedésre számítanak a tavalyi 9,4 százalék után.

Az országban egyébként harmadik napja szünetel a részvénykereskedés az alacsony likviditás és az árak kilengése miatt. Másrészről az alkuszok többsége is az utcai eseményekben vesz részt. A mezőgazdasági tanácsadó UkrAgroConsult szerint a folytatódó nyugtalanság az ukrán gabonaexportra is kihatással lehet.

1918-ban kikiáltotta függetlenségét, de 1920-ban szovjet köztársasággá vált. 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után nyerte el függetlenségét; a független Ukrajna első elismerője Magyarország volt. 1986-ban a csernobili atomerőmű katasztrófája, 1996-ban pedig atomfegyvereinek teljes leszerelése révén került a hírek élére. Magyarország legnagyobb szomszédja, az államközi kapcsolatok jók és kiegyensúlyozottak.

Ukrajna

Terület: 603700 km2

Lakosság: 47732079

Etnikai összetétel: ukrán 77,8%, orosz 17,3%, belarosz 0,6%, moldován 0,5%, krími tatár 0,5%, bolgár 0,4%, magyar 0,3%

Vallások: ukrán ortodox (moszkvai pátriárka) 26,5%, ortodox (kijevi pátriárka) 20%

Beszélt nyelvek: ukrán (állami), orosz, román, lengyel, magyar

Államforma: köztársaság

Nemzeti jövedelem (GDP)/fő: 5400 dollár

GDP-növekedési ráta: 9,4 %

Befektetések: a GDP 21%-a

Munkanélküliség: 3,7%

Külső államadósság: 16,13 milliárd dollár (2003)

Ipari növekedés üteme: 15,8% (2003)

Export: Oroszország 17,4%, Törökország 7,2%

Import: Oroszország 33,4%, Németország 13,7%

Katonai kiadások: 617,9 millió dollár, a GDP 1,4%-a