Hírek

2004.11.11. 08:55

Hatalmi játszadozás a jegybank körül

Európában is elvetik a jegybanktörvény tervezett módosítását. Az esetleges jogszabályváltozás azt jelenti, hogy a miniszterelnök irányítása alá kerülhet az alkotmányos intézmény.

Szakács Árpád

[caption id="" align="alignleft" width="143"] Aranytartalék. A kormány befolyásától tart Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
[/caption]Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közvetett befolyása alá kerülhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ehhez az szükséges, hogy a parlament elfogadja azt a törvénymódosítást, amelynek alapján a kormányfő javasolhatja a tagok többségét a jegybank fő döntéshozó szervébe.

A Monetáris Tanács (MT) tagjait most a jegybank elnökének javaslatára, a miniszterelnök egyetértésével az államfő nevezi ki. A jogszabálymódosítást beterjesztő három kormánypárti képviselő azzal indokolta kezdeményezését, hogy „szakmailag és egyéni érdekeltség szempontjából is független tanácsot szeretnének”. Hozzátették: a jegybankot Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere vezeti, aki egyben tagokat is jelöl a tanácsba.


Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: a kilenc tagból három a Fidesz-kormány alatt került a posztra, további egy embert még Surányi György előző elnök javasolt. Öt jelenlegi tag viszont a Medgyessy-kormány idején került a testületbe, vagyis a tagok többsége bírta Medgyessyék bizalmát.

A mostani konfliktus elemeit szakértők abban látják, hogy az MT által megszabott „erős” forint és a magas alapkamat kedvezőtlenül érinti a költségvetést. Így a pénzügyi helyzet javítását a kormányfő attól remélheti, hogy az általa delegált tagok döntéseiknél figyelemmel lesznek Gyurcsányék szempontjaira is. Közben a javaslat elleni kifogásokat megfogalmazók táborába felsorakozott a befolyásos Európai Központi Bank is. Állásfoglalásában közölte, nem indokolt a változtatás.

A kritikák hatására finomítottak a tervezeten, de a tagok jelölésére vonatkozó miniszterelnöki javaslathoz változatlanul ragaszkodnak a kormánypártok.

A mindenkori jegybankelnök és az aktuális kormányzat közötti feszültség hagyományos. A rendszerváltozás után először Surányi György, az MNB akkori vezetője távozására adott lehetőséget az 1991-ben elfogadott jegybanktörvény. Utóda Bod Péter Ákos lett, aki már hatéves mandátummal rendelkezett, 1994 végén mégis távozott. Döntésének előzménye, hogy Horn Gyula akkori kormányfő nem őt képzelte el jegybankelnöknek. Ismét Surányi vette át az MNB irányítását, aki többször felhívta a figyelmet a kormány és a jegybank közötti konfliktusokra.

Járai Zsigmond jelenlegi elnököt 2001-es kinevezése óta támadják. Az ellentétek az aktuális kormányzat gazdaságpolitikája és a jegybank elképzelései között feszülnek.

Politikusok és alkotmányjogász szól mellette, ellene

Nem csorbul - Göndör István (MSZP)

Nem csorbul a jegybank függetlensége, a helyzetért Járai Zsigmond a felelős, mert elvállalta a pozíciót. A jegybank függetlensége éppen ezért nem érvényesül. A Monetáris Tanács tagjaira az ellenzék egykori pénzügyminisztere tesz javaslatot.

Pluszpénzt akar - Hargitay János (Fidesz)

Minden eljárási szabályt megsértett a kormány a jegybanktörvény megváltoztatására törekvő javaslatával. Csorbítani akarja a banki függetlenséget. A forint gyengítésével akarnak költségvetési többlethez jutni, csökkentve a nyugdíjak, a bérek értékét.

Aggályos tervezet - Cservák Csaba alkotmányjogász

Az MNB függetlensége elmozdulhat a központi irányítás felé. A jegybankok nemzetközi szervezete felhívta a figyelmet: a kormánynak tartózkodnia kell a nemzeti bank közvetett irányításától is. A törvénymódosítás alkotmányosan is aggályos lehet.

Mi felel meg az európai gyakorlatnak?

Bod Péter Ákos: – Az Európai Központi Bank figyelmeztetése után egyértelművé vált, hogy a kormányzat szándéka nem felel meg az európai gyakorlatnak. A törvényjavaslat sérti az Európai Unió alkotmányát is, amely a kormány számára megtiltja, hogy befolyásolja a jegybank döntéshozó szervét.

Járai Zsigmond: – A kormány vonja vissza az MNB-törvény tervezetét. A javasolt módosítás sérti a jegybank függetlenségét és bizonytalanságot okoz a pénzpiacokon. A hatályos jegybanktörvény összhangban van az európai gyakorlattal, az alkotmánnyal és a magyar jegybanki tradíciókkal.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki jelenleg a CIB Bank Rt. igazgatóságának elnöke, lapunk megkeresésére tegnap úgy nyilatkozott, a jegybank függetlenségét érintő törvénymódosítás vitájában nem kíván a nyilvánosság előtt állást foglalni.

Banki kisszótár

Magyar Nemzeti Bank: kizárólagosan jogosult bankjegy és érme kibocsátására, őrzi az aranytartalékot, védi a forintot az esetleges támadások ellen, őrködik a pénzügyi stabilitás felett.

Monetáris Tanács: az MNB legfontosabb döntéshozó szerve. Meghatározza a jegybanki alapkamatot, ami befolyásolja a kereskedelmi bankok kamatait is. Befolyásolja a forint árfolyamát.

Vizsgálják a miniszterelnök hatáskörét

Egyelőre nem tisztázott, hogy alkotmányt sért-e az a határozat, amely kormányrendelet megalkotására is felhatalmazza egy személyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A közelmúltban több szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány csupán kormányrendelet aláírására és nem annak megalkotására hatalmazza fel a kormányfőt. Petrétei József igazságügy-miniszter ígéretet tett a kérdés kivizsgálására.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!