2004.11.17. 01:12
Főbérlők szorításban
A lakáspiacon még mindig érvényben van a „minden megoldás érdekel” régi apróhirdetési fordulata. Öröm és átok a bérlakás, bár a fedél mindennél többet ér.
[caption id="" align="alignleft" width="265"]
A Vaskó család tavaly nyáron költözött a szentendrei új építésű, 50 négyzetméteres bérlakásba, amiért havonta mindössze 6900 forintot fizetnek
[/caption]Időről időre botrányoktól hangos az önkormányzati bérlakások körül az élet. Ilyenkor általában lakbéremelésről dönt az önkormányzat. Rosszabb esetben egy értékes ingatlan eladását ötlik ki az illetékesek, ennek egyik leghatásosabb eszköze a váratlan bérletidíj-emelés. Ekkor menekül a bérlő, esélye sincsen jogorvoslatra. Ma Magyarországon ugyanis a lakástörvény helyi önkormányzati hatáskörbe utalja a húsba vágó kérdést: hogyan hasznosítja az önkormányzat a bérlakását, mennyiért adja bérbe, egyáltalán foglalkozik-e vele, vagy minél előbb túlad rajta.
Ennek megfelelően átláthatatlan a bérlakáspiac. Az ország minden településén más és más a helyi szabályozás és a bérleti díj megállapítása. Budapesten ez még kerületenként is változik. Ugyanis vastagon politikai kérdésről van szó. Ahol ma is sokan élnek bérházban, ott a kialakult helyzetnek megfelelően arra törekszik a város vezetése, hogy kordában tartsa a lakbért. Sok helyen jellemző az árveréses kiírás: ilyenkor az jut új bérleti joghoz, aki a legtöbb havi bért előre befizeti az önkormányzat kasszájába. A pályáztatásos gyakorlat is számos visszás elemet tartalmaz, hiszen egyetemlegesen nincsenek rögzítve a feltételek. Ez azt is jelenti például, hogy az ország minden részén más feltételekkel lehet önkormányzati lakáshoz jutni. A szakemberek szerint igen fájó pont az egységes jogszabály hiánya. Ezért ugyanis ha-sonló bírósági ügyek esetén változatos ítéletek születnek. Az Alkotmánybíróság asztalán idestova négy éve vár bölcs döntésre a lakbér megállapításának jelenlegi gyakorlatát alkotmányellenesnek feltételező beadvány.
Mindezeket figyelembe véve, aki teheti, inkább menekül a bérlakásokból. Ha egy önkormányzat megszorul, lakbéremeléssel és ingatlanértékesítéssel elvileg még pénzhez juthat. A főbérlő pedig, ha marad, marad a bizonytalanságban.
Teljesen váratlanul érte őket a bérlemény kiutalása
Vaskó József (31) ritka szerencsés embernek tartja magát. Tavaly nyáron költözhetett családjával a szentendrei új építésű otthonba, jó pár év küszködés után. Az albérletből 1996-ban szinte futva kellett menniük, mert a tulajdonos egyik napról a másikra családi okok miatt felmondta azt. Mivel semmi lehetőség nem akadt akkor a városban, a polgármesterhez fordultak segítségért. Szükséglakást kaptak, betonyp-elemből építettet, ami telente kegyetlenül hideg volt. Havonta 60000 forint ment el a fűtésre. Időközben szaporodott a család. Cintiát, aki ma tízéves, követte Patri (4), majd megszületett Vivien (2). Lakásigény-lésüket benyújtották már rég, ha valami változott az évek során, arról általában az örömteli gyermekáldásról, tájékoztatták az önkormányzatot. Tulajdonképpen óriási meglepetésként érte őket a kiutalás híre. Vaskó Józsefné (26) a gyermekek nevelése mellett vállalta a ház közös képviseletének gondját. Ma 6900 forintos bérleti díjat fizetnek a majd’ 50 négyzetméteres otthonért. A kőműves családfő azért nem titkolja: a nagy cél, hogy egyszer a maga házát építse meg.Hogyan nem kerülünk az utcára?
Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesületének elnöke:Ott erősebb az érdekvédelem, ahol több család él egy tömbben bérlakásokban
A lakbér nem fizetése jogalapul szolgálhat a felmondáshoz, ezért ennek kifizetése elsőbbséget élvezzen
A közüzemi díjak hátraléka miatt nem kerülhet senki utcára, de a szolgáltatásból kizárhatják
A jelentős lakbéremeléssel szemben nyolc napon belül írásban kifogással lehet élni
Jogerős bírósági ítéletig nem tehető utcára a bérlő
Figyelmesen olvassuk el a helyi rendeleteket, mert tartalmazhatják, hogy nem lehet kifogással élni, és ezt a bíróságok sajnos elfogadják.
